Emlékeztettek: a jogszabály módosítására a munka és a magánélet egyensúlyáról, illetve az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló uniós irányelvek átültetése érdekében került sor. A módosítást az Mt. hatályba lépése óta eltelt tíz év alatt szerzett gyakorlati tapasztalatok is indokolták – jegyezték meg.
Óváry-Papp Nóra, a Baker McKenzie ügyvédi iroda munkajogi csoportjának vezető ügyvédje a módosítások között említette, hogy a munkavállalói jogok hatékonyabban lesznek képviselhetők a bíróság előtt.
Megnehezíthetik az elbocsátásokat, illetve a vállalatoknak intézkedniük kell a munkavállalók rugalmas munkavégzésre vagy szülői szabadságra vonatkozó kérése nyomán.
Bővül a tájékoztatási kötelezettség köre is. A cégeknek érdemes felülvizsgálniuk, szükség van-e ehhez kapcsolódóan a folyamatok, munkaszerződések és szabályzatok változtatására. Szükség lehet a kollektív szerződések kiigazítására is – tette hozzá.
A közlemény fontos változásként említi a joggal való visszaélés esetére, hogy a bizonyítási kényszer megfordul, és a munkáltatónak kell igazolnia, hogy nem élt vissza a jogával. Sok munkajogi intézkedésnél – béremelések, előléptetések, munkaidő és egyéb átszervezés – is hasonló problémák merülhetnek fel, amelyek az eddigieknél alaposabb körültekintést igényelnek.
A módosítás értelmében a munkavállalóknak szélesebb körben lesz lehetőségük kiszámíthatóbb, kedvezőbb vagy biztonságosabb foglalkoztatási formát (pl. teljes munkaidős vagy részmunkaidős foglalkoztatásra áttérést, távmunkavégzést, határozatlan idejű álláshelyre való áthelyezést) kérni munkaviszonyuk első 6 hónapja után, amennyiben ilyen a munkáltató tájékoztatása szerint elérhető. Ha a munkáltató a kérelmet jogellenesen elutasítja, vagy az elutasítást nem indokolja, akkor a munkáltatói hozzájárulást a bíróság ítélete helyettesítheti.
Újdonság az is, hogy a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatát, még indokolási kötelezettség hiányában is – emelik ki a közleményben.