Kompromisszumos megoldásként széles körben elfogadottá váltak a hibrid megállapodások, amelyek szerint a munkavállalók a hét egy részében az irodában dolgoznak. Sok munkavállaló azonban kitart, még akkor is, ha egyes vállalatok teljes munkaidőben való visszatérést követelnek - írja a Reuters.
New Yorkban például az állami kormányzat adatai azt mutatják, hogy a gazdagabb üzleti negyedekben nőtt a metróhasználat, különösen idén nyár óta, ami azt jelzi, hogy több fehérgalléros dolgozó jár be az irodába. Ennek ellenére októberben még mindig csak a járvány előtti szint mintegy 67 százalékát érték el. Az elmúlt hónapokban a hétvégi metróhasználat közelebb került a járvány előtti szinthez, mint a hétköznapokon. Londonban a metróhasználat a járvány előtti szint alig több mint 80 százalékát érte el.
A fejlődő munkahely átalakítja az irodai dolgozókat kiszolgáló vállalkozásokat. A JPMorgan Chase szeptemberi jelentése szerint az irodai ingatlanok világszerte a rövidebb bérleti szerződések és a rugalmas munkarendek felé mozdulnak el. Az olyan városokban, mint London és New York, az elsőrangú ingatlanok iránti kereslet nőtt, míg a régebbi épületek valószínűleg kiüresednek.
Másfajta irodai dolgozókat kiszolgáló vállalkozások számára is megváltozott a tájkép. New Yorkban az elmúlt évben ugyan több új vállalkozás nyílt, mint ahány a járvány idején megszűnt, de ezek földrajzi eloszlása megváltozott
- mondta Kathryn Wylde, a Partnership for New York City vezérigazgatója. Manhattan, ahol az irodák nagy része található, elvesztette a vállalkozásokat, míg az olyan városrészek, mint Queens és Brooklyn, ahol sok ember él, újakkal gyarapodtak.
Miért fontos a munkakörnyezet?
Sok múlik azon, hogyan alakul egy munkahely. Meghatározhatja, hogy egyesek, akik a világjárvány idején távoztak a munkaerőpiacról - például a nők, akik az elsődleges, fizetetlen gondozóként dolgoztak, az idősebb munkavállalók és a hosszan koronavírusban szenvedők - visszatérnek-e a munkaerőpiacra. Ez pedig hatással lehet a számos gazdaságot és ágazatot sújtó munkaerőhiányra.
A munkáltatók számára a választott modell határozza meg, hogy mennyire vonzóak a munkavállalók, különösen a fiatalabb generációk számára, akik nagyobb rugalmasságot és ideális egyensúlyt követelnek a munka és a magánélet között.
Míg a vállalatok megtakaríthatnak az ingatlanokon, a hibrid munka más költségekkel járhat - a termelékenység és az együttműködés csökkenése miatti aggodalmaktól kezdve a mentoráláson át a szervezet kultúrájáig. Az olyan szabályozott ágazatokban, mint a pénzügy, a home office hátrányos is lehet.
A munkahely jellege a világjárvány által felszínre hozott egyenlőtlenségeket is súlyosbíthatja: az etnikai kisebbségek felülreprezentáltak azokban a frontvonalbeli feladatokban, ahol a távmunka nem volt lehetséges, és nagyobb egészségügyi kockázatnak voltak kitéve. Számukra nem sok minden változott a Covid óta.
Mit jelent az 2023-ra?
Egy szeptemberi Microsoft-jelentés szerint a világjárvány kezdete óta világszerte 153 százalékkal nőtt a heti értekezletek száma az átlagos Teams-felhasználók esetében - és a munkavállalók 42 százaléka több feladatot is végez ezeken az értekezleteken. Mégis, az általa megkérdezett vezetők 85 százaléka úgy érezte, hogy nem bízik abban, hogy az alkalmazottak produktívak a hibrid munkahelyen.
Az elkövetkező év eldöntheti, hogy végül kié lesz a főszerep abban, hogyan néz ki a jövőbeli munka. A fellendülő gazdaság és a munkaerőhiány nagyobb beleszólást adott a munkavállalóknak, ám recesszió idején ez már nem így működik.
"Nem lesz olyan könnyű felhagyni a távmunkával. Ez valószínűleg azt fogja jelenteni, hogy az emberek kevésbé fognak ellenállni annak a követelménynek, hogy hetente legalább három napot az irodában töltsenek, és úgy érzem, hogy a helyzet most errefelé tart" - jegyezte meg Wylde.
WATCH: Is the future of work back in the office as the world increasingly learns to live with COVID? https://t.co/GoTg1q8g29 pic.twitter.com/1vPQMNL2Ep
— Reuters Business (@ReutersBiz) December 7, 2022