A munkaerő-közvetítőknél, állásportáloknál és egyéb hr-szolgáltatóknál is mindenhol felütötte a fejét a munkaerőhiány, ezért béreket kellett emelniük, hogy megtarthassák embereiket - magyarázta a Napi.hu-nak, Bozi Arnold, a Pannon-Work Zrt. elnök-vezérigazgatója. Ez az egyik oka költség-emelkedésének, amely az egész piacon beépült a szolgáltatások díjába.

A másik ok, pedig, hogy egyre nehezebb embereket toborozni: a korábban bevett módszerek nem elégségesek, ezért nagyban bővíteni kellett a keresés palettáját. Az elmúlt években még csak a vezető beosztású emberek megszerzéséhez használták a fejvadászat eszközeit - ma viszont már ennek a teljes repertoárját fel kell vonultatni gyakran ahhoz is, hogy akár egy maroknyi fizikai munkást el tudjanak csábítani.

Kapcsolódó

A megszokott módszer, hogy feladnak egy hirdetést és hátradőlve várják a jelentkezőket, nem működik: immár házhoz kell menni az emberekhez. Szükség van a személyes, telefonos megkeresésre, közösségi média használatra, állásbörzék szervezésére, országjárásra, vagy adott esetben országon kívüli látogatásokra. Ezek mind jelentősen megdobják a költségeket - magyarázta a szakember.

Becslései szerint 2016-hoz képest 2018-ra legalább 50 százalékkal megnőttek a toborzócégek saját kiadásai - ebben benne vannak a bér-és járulékköltségek is. Ugyanezen időszakban körülbelül 30 százalékkal emelkedtek a közvetítők szolgáltatási díjai.

Új eszközökhöz nyúlnak

Hasonló arányokról számolt be az online álláspiac kapcsán Rácz István, az allas.hu vezérigazgatója, aki szerint az elmúlt egy évben az új munkaerő megszerzésének költsége minimum 50 százalékkal nőtt, ezzel szinkronban a top 5 állásportál szolgáltatási árai körülbelül 30 százalékkal kúsztak fel. A költségemelkedés egyik oka, hogy sok cég a közösségi média és a komplexebb digitális megoldások felé mozdult el.

Felhívta a figyelmet egy másik trendre is: az állásportálok látogatottsága ugyancsak mintegy 30 százalékkal ugrott meg, így már magasabb szinten mozog, mint a válság idején. Ez egyben azt is tükrözi, hogy az álláspiac kezd egy zéró összegű játszmához hasonlítani: a dolgozók egyre kevésbé elkötelezettek, a toborzócégek az állásról állásra ugrálókat vehetik célba.

Például az it-szektorban annyira el vannak kényeztetve a dolgozók állásajánlatokkal, hogy nem nagyon rezonálnak már álláshirdetésekre. Itt jön a képbe egy másik igen munkaerő-, és költségigényes megoldás, egy saját call center működtetése. Ez egy új modell, amely három éve még egyetlen állásportálnál sem volt eszköztárban, de ma már a piacvezető is üzemeltet ilyet.

Az allas.hu miskolci call centere kifejezetten azzal foglalkozik, hogy azokra pozíciókra, amelyekre a digitális piacon nagy a keresési volumen, az embereket inkább telefonon vadássza le - ismertette Rácz.

Égnek a vonalak, fogalmuk sincs honnan lesz ember

A kiadásnövekedéssel együtt nagy mértékben bővült a kereslet a munkaerő-közvetítők szolgáltatásai iránt is. A Pannon Work esetében az ügyfélszám körülbelül 30-40 százalékkal nőtt 2016 óta. Bozi Arnold szerint  ma már a kkv-k is segítségért jönnek, nem ritka az sem, hogy egyéni vállalkozók keresik meg a közvetítőket toborzás, vagy egyéb szolgáltatások miatt. A nagyvállalatoknál gyors ütemben zajlik a toborzási, kiválasztási folyamatok kiszervezése - amit korábban házon belül intéztek - mivel a hr-osztályok nem alkalmasak már ennyire összetetté vált feladatokra.

Rácz szerint e téren idén januárban történt meg az áttörés: a nagy technológiai és járműgyártó multik korábban jellemzően elzárkóztak az elől, hogy a toborzást nagy mértékben kiszervezzék. Hiába kopogtattunk náluk, évekig elutasítóak voltak, mostanság viszont többen maguktól kezdeményeztek találkozót - magyarázta az allas.hu vezetője.

Szintre hétről-hétre változnak a folyamatok: például a kiskereskedelemben a pénztáros pozíció tipikusan olyan volt, amely esetén a cégek azt mondták: köszönjük szépen megoldjuk magunk, de miután idén a diszkontok újabb bérfejlesztésbe fogtak, e téren is megtörtént az áttörés.

A fokozott érdeklődést az új megrendelések és a szerződésszám drasztikus emelkedésével szemléltette Rácz: e tekintetben 2018 márciusa két és félszer magasabb volument tükröz januárhoz képest, holott rendszerint a január az év első felének legerősebb hónapja.

Titokban már beruházások maradnak el

A Pannon Worknél alapvetően a kékgalléros, operátori munkakörben látják a keresések megugrását. A szakmunkásoknál tragikusabb a helyzet: a társaság például már jellemzően nem vállal el olyan projekteket, amelyben hegesztőt, vagy lakatost kell keresni, mert szinte biztosak benne, hogy nem tudják megvalósítani.

A statisztikai hivatal jellemzően csak azt prognosztizálja, hogy aktuálisan mekkora a munkaerőhiány egy adott cégnél. A munkaerő-közvetítők viszont még azt is látják, hogy a vállalkozások milyen megrendelésektől esnek el azzal, hogy például az itt termelő leánycég nem képes áttelepíteni újabb gyártási folyamatokat a külföldi anyavállalattól, mert nem tudja a munkaerőt biztosítani hozzá - figyelmeztetett Bozi.

Nem egy esetben történt meg, hogy autóipari multiktól szóltak a toborzóknak, hogy ha tudnának akár még 50 embert hozni, akkor új gyártási technológiát, munkafolyamatot lehetne áthelyezni külföldről. De mivel a közvetítők gyakran nem képesek az összes igényt kielégíteni, ezért több vállalkozás már inkább otthon gyártja le azokat a termékeket, amelyeket máskülönben itt hozna létre.

Előfordul, hogy a multik tervezett gyártósorokat végül Magyarország helyett más országba viszik, ezek az esetek azonban nem nagyon kerülnek nyilvánosságra. Konkrét cégneveket Bozi Arnold sem kívánt említeni. Végső megoldásként a munkaerő-hiányt és a fluktuációt egyre inkább harmadik országbeli munkavállalókkal - főleg ukránokkal, szerbekkel - igyekeznek megoldani.

Fejlesztési kényszer van a jobb eredményekért

Hiába drágábbak, a fehérgalléros munkavállalók körében nagyobb a tartalék, mint a kétkezi dolgozóknál - esetükben az utánpótlás konkrétan "eltűnt" az országból - értékelt Rácz. A hiány miatt sokat lazítottak a cégek az elvárásokon - nem csak a gyártósorokon, hanem az értelmiségi szakmákban is. Egyre több kompromisszumot kell kötni egy-egy pozíció betöltése kapcsán és a munkavállalók egyre tudatosabban és magabiztosabban használják ki a helyzetet. Két évvel ezelőtt szinte ökölszabály volt, hogy a munkavállalók tíz százalékért több bérért mozdulnak, de ma már alapból úgy ülnek be az interjúra, hogy 50 százalékot kérnek és a konszenzus valahol 30 százalékon állapodik meg.

Egy megüresedett állás betöltése átlagosan 51 napba és 630 ezer forintba kerül Közép- és Kelet-Európa térségében - derül ki a CX-Ray felméréséből. Ez a szám nagyban függ az iparágtól, a megüresedett pozíció által elvárt kompetenciáktól, munkatapasztalatoktól.  Így egy megüresedett középvezetői állás pótlása elérheti akár a 3 millió forintot is. A részletekről hamarosan olvashat a Napi.hu-n.

A növekvő fluktuáció miatt, mind gyakoribb a cégeknél a sikertelen toborzás, a kiválasztási folyamatok újraindítása. Ezek kiküszöbölésére már vannak digitális eszközök, amelyek lefejlesztése újabb pluszköltséget jelenthet az állásközvetítők részéről, ám busásan megtérülhet.

Kezdenek visszaszorulni a hagyományos önéletrajz-adatbázissal történő keresés az állásportáloknál és megjelent a digitális profilok használata. További fontos újítás az úgynevezett "ping" funkció, amivel az álláshirdető direkt e-mail kapcsolatba tud lépni a számára leginkább megfelelőnek tűnő jelöltekkel - már azelőtt, hogy az illető az adott álláshirdetéssel találkozott volna. Ez nagyon hatékonyan "összenyomja" a keresési időt és optimális esetben a 2-3 hónapos önéletrajz adatbázis-egyeztetést 1 napra rövidíti le.

Márpedig két erő van, ami a hr-eseket szorítja: az egyik az az óriási időnyomás, hogy a lehető legrövidebb idő alatt embert találjanak az üres pozícióba, a másik pedig, hogy az állás szempontjából leginkább releváns jelölteket leljék fel.