Az OECD felmérései alapján bizonyos rizikófaktorok - például a dohányzás terén - tapasztalható javulás a tagországokban, az elhízás azonban továbbra is problémát okoz. Több államban jelent gondot az orvosok elvándorlása, mindezekből pedig finanszírozási problémák is adódnak - mondta a Napi Gazdaság egészségügyi konferenciáján Hidvéghi Balázs, az NGM nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára, az OECD Nemzeti Tanács elnöke.
A vizsgálatok szerint a teljesítmény javítása, a hatékonyság növelése kiemelten fontos az egészségügyben, a megelőzés erősítésére pedig az erőforrások megfelelő (át)csoportosítására van szükség, adott esetben ösztönzők megjelenésével (például adók formájában). Emellett erősíteni kell a tény alapú orvoslást. A kutatások szerint a koordináció javulása érezhetően javítja az egészségügyi ellátás minőségét, azonban nem következik belőle közvetlenül a költségek csökkenése - tette hozzá Hidvéghi.
A gyógyszergyártás kapcsán a felmérések arra jutottak, hogy a gyártók elsősorban olyan országokban vezetik be a termékeket, ahol minél szabadabban állapítják meg az árakat. Az OECD-országok harmada figyeli valamilyen módon a gyógyszerárak alakulását, a tapasztalatok szerint ez javítja az árak meghatározásának kiegyensúlyozottságát.
Kiemelt terület lesz a jövőben a tartós ápolás, az OECD előrejelzése szerint 2050-ig minimum duplájára emelkednek az ehhez kapcsolódó költségek a vizsgált országokban, de akár ennél nagyobb dinamika is elképzelhető. Ezért a kormányoknak át kell tekintenie ezeket a rendszereket. Ahhoz, hogy a szakterület lépést tudjon tartani a változásokkal (illetve megfelelő személyi állományt tudjon magához vonzani), komoly átalakításokra lesz szükség. Az állapotokat jelzi, hogy az adatok szerint az ápolásban részesülők 70 százalékát otthonában látják el, a kiadások 60 százaléka azonban az intézményeknél jelenik meg. A kutatások arra is rámutattak, hogy még az átlag felett keresőknél is a jövedelem 60 százalék feletti mértékét emésztik fel az ápolás költségei.