Pontos számokat még nem lehet tudni, hiszen a következő hétéves uniós költségvetésre új javaslattal csak csütörtök délután áll elő Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Győri Enikő szerint azonban komoly elszántság van a megállapodásra amellett, hogy szerinte biztosra vehető a kisebb költségvetési keret, amire még az Európai Parlamentnek is rá kell bólintani. Az EP azonban módosításokat nem nyújthat be, csak egy igen/nem szavazata lehet. Ez azonban, ismerve azt, hogy az Európai Parlament túl kicsinek véli a tortát, amivel szerinte nehezen képzelhető el az unió gazdasági növekedésének és munkahelyteremtésének ösztönzése, nagy kockázatot is jelent. Az EP részéről több olyan harcos kijelentést is lehetett hallani, hogy kisebb költségvetést nem fogadnak el. Azzal viszont, ha az EP sutba dobná az Európai Tanács által kiizzadt megállapodást, komoly politikai kockázatot is vállalna - vélekedett Győri Enikő, aki azt is hozzátette: a munka már így is csúszásban van, miután a költségvetéshez kapcsolódóan mintegy 60-70 jogszabályt is el kellene fogadni, tervezni azonban számok hiányában nem lehet. (Az Európai Bizottság már jelezte, hogy az agrárpolitikában egy átmeneti időszakkal számolni kell).

A "nincsnél" is kevesebb lesz

Mivel a legutóbbi, tavaly novemberi egyeztetésen nem jutottak dűlőre a kormányfők - miután az akkori csúcson Herman Van Romuy által tett 971 milliárd eurós javaslatát nem fogadták el a tagállamok, ezért az nincsen - továbbra is az Európai Bizottság 1033 milliárd eurós költségvetése van érvényben, azaz ez a kiindulópont. (A bizottsági javaslathoz képest a Van Rompuy javaslat a magyar költségvetési pozíciót kétmilliárd euróval javította volna.)

Győri Enikő egy keddi háttérbeszélgetésen úgy vélekedett, hogy a jelenlegi 2007-2013-as költségvetéssel nem lesz értelme összehasonlítgatni a következő többéves keretről születő megállapodást, hiszen teljesen mások lettek a "mozgatórugók". A jelenlegi keretről született döntés ugyanis konjunktúrában született, míg most a válság nyomja rá a bélyegét az egyezkedésekre. Az az államtitkár szerint nagyon érződik, hogy most a nettó befizető országok sokkal kevésbé bőkezűek. Ezt tudomásul kell vennünk és az uniós alapelveken nyugvó igényeknek megfelelően egy ésszerű javaslatot kell tenni - fogalmazott Győri Enikő.

Kisebb költségvetés, de külön elbírálás

Az államtitkár elmondása szerint ennek megfelelően Magyarország a főösszegről nem beszél, de azt nem szeretné, ha a szinte biztosra vehető kisebb torta az uniós alapelvekkel szembe menően "szeletelődne fel" - például, hogy a kohéziós politika vesztesei nem lehetnek a szegények - idézte Orbán Viktor miniszterelnök korábbi kijelentését Győri Enikő. Az államtitkár szerint az is biztosra vehető, hogy a válsággal különösen sújtott országokra külön elbírálás lesz, vagyis a kifizetés-maximalizálásra (egy ország a GDP-jének hány százalékáig kaphat forrást) az átlagnál magasabb szintet fognak meghatározni. Az azonban szintén borítékolható, hogy a jelenlegi 3,5 százaléknál alacsonyabb szinttel kell számolnunk.

Az agrárpolitika Győri Enikő szerint vélhetően kevésbé fog sérülni, vagy legalábbis bízik abban, hogy a vágás itt már nem fog érződni. Ez azonban annak is köszönhető lesz, hogy van egy igen komoly agrárlobbi a tagállamok között. A közvetlen kifizetésekben az államtitkár elmondása szerint szeretnénk az átlag közeli szinten maradni - Magyarország a Közös Agrárpolitika egyik legnagyobb haszonélvezője és a következő időszakban szeretnénk azok is maradni. (Magyarország szempontjából fontos változás lesz, hogy 2004-ben a KAP-nak nem váltunk teljes jogú haszonélvezőjévé, volt egy átmeneti időszak, ami most zárul le 2013-ban.)

A második pillére a KAP-nak a vidékfejlesztés, ami jelenleg egy nagy misztérium. Itt az államtitkár szerint láttak főösszegeket, de nemzeti borítékokat nem, ezért az gyanítható, hogy ezt érintően az utolsó pillanatig mehet az alkudozás. Magyarország - az uniós elvek alapján - itt is azon az állásoponton van, hogy nem a szegények rovására kellene a vidékfejlesztésben osztogatni - mondta az államtitkár.

Magyarország szempontjából továbbá fontos a források felhasználását érintő szabályozás is, azaz a társfinanszírozás arányának és az áfa-elszámolhatóságnak a kérdése - ezek ugyanis a magyar költségvetésre is terhet tehetnek. Ezen a téren azt szeretnénk elérni, hogy megmaradjon a 85 százalékos társfinanszírozási ráta és az áfa-elszámolhatóság. Ezek még nagy csaták lesznek - vélekedett az államtitkár.

Egyeztetések már csak a szöveteségesekkel

A tárgyalások menetét illetően Győri Enikő elmondta: a mostani csúcson már nem lesznek bilaterális egyeztetések, miután a 27-ek szintjén kellene megegyezni. A Kohézió barátai csoportban tartozó kormányfőkkel azonban még csütörtökön, a csúcs előtt lesz egy egyeztetés - tette hozzá Győri Enikő.

Emellett számíthatunk még a V4-ek csoportjára is, itt is egy erős szövetség van az országok között, annak ellenére is, hogy a költsévetés egészének tekintetében a csehek már inkább a nettó befizetők felé húznak, miután 2014-től már ők is azzá válhatnak. A kohéziós politika terén azonban egyetértés van az államtitkár szerint.