Nagy kiábrándulást hozott a magyar kormány álma

Átfogó kutatás készült arról, hogy milyen kép alakult ki Kínáról a térség három országában, Csehországban, Szlovákiában és itthon. A ChinfluenCE médiaelemzése a 2010 és 2017 közötti időszakból 7700 híradást vizsgált olyan szempontok szerint, hogy azok milyen témák és szempontok mentén, milyen hangnemben, valamint milyen szakértőkkel számoltak be Kínáról.

Az alapos kutatás egyszerre tárta fel a térség Kína-diskurzusát, annak polarizáltságát. Valamint az eredmények rámutatnak azokra a háttérfolyamatokra is, amelyekből látszik, hogy az itthoni keleti nyitás stratégia mennyire híján van sikereknek.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Üres marokkal küld haza Peking

"Mi tizenhatan mindig is nagy lehetőségként tekintettünk a Kínával való együttműködésre. Azt is látjuk, hogy a most formálódó új világrendben jellemző a nagy és sikeres távol-keleti cégek széleskörű jelenléte a nyugati piacokon, így például Magyarországon is" -  mondta ezt Orbán Viktor magyar miniszterelnök még 2017 novemberében, a Kína-Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozón Budapesten, ahol a térség 16 országa beszélt a kínai gazdasági kapcsolatairól és tárgyalt az ország pénzügyi vezetőivel, külügyi politikusaival a lehetséges befektetésekről.

A találkozó teljesen illeszkedett a második Orbán-kormány által meghirdetett keleti nyitás retorikájához. Ahogy arra a ChinfluenCE szerzői is felhívják a figyelmet, az elmúlt években a magyar miniszterelnök számos alkalommal úgy hivatkozott a Kínai Népköztársaságra, mint a nyugati, "spekulációra alapozott" gazdasági berendezkedés alternatívája, illetve a "munka alapú társadalom" jó példája. Mindennek megfelelően a magyar kormány az elmúlt években több olyan politikai szívességet is tett Pekingnek, amely az EU és a nyugati nagy tagállamok nemtetszését váltotta ki, dacára annak, hogy szemmel látható gazdasági előnyöket mindez nem hozott Magyarország számára.

De a találkozó azt is jól példázta, hogy bár intenzíven kommunikálták a gazdasági együttműködés fontosságát, érdemi eredményeket valójában nem tudtak felmutatni: a legnagyobb bejelentésnek talán az tekinthető, hogy kínai-magyar vegyesvállalatot hoz létre a Magyar Posta Zrt. két kínai logisztikai társasággal közösen, 3 millió eurós (900 millió forint) törzstőkével, valamint hogy a vámon gyorsabban áthaladhatnak a távol-keleti országból érkező csomagok.

Menekül a tőke

Hazánk kiemelkedően magas kínai működőtőke állományt tud felmutatni a közép- és kelet-európai régión belül, amelynek összege 2015 végén körülbelül 3 milliárd dollárt tett ki. Ugyanakkor az évente Magyarországra érkező kínai tőke összege 2010 óta drámaian lecsökkent a kormány próbálkozásainak ellenére is - írják a tanulmányban, amit megerősített a Napi.hu-nak Matura Tamás Kína-szakértő.

Az állítás régiós szinten is igaz: míg 2008-ban az Európába érkező kínai tőke 13 százaléka érkezett Közép-Kelet-Európába (42 százalék Franciaországba, az Egyesült Királyságba és Németországba), addig 2016-ban ez az arány már csak 3 százalék volt. A Mercator Institute for China Studies adataiból kiolvasható, hogy két éve már csak Szlovákiába volt kevesebb működőtőke-befektetés (9 millió euró), mint Magyarországon (76 millió euró). De előttünk végzett Bulgária (115 millió euró), Románia (148 millió euró), miközben magasan vert Csehország 362 millió euróval és Lengyelország 474 millió euróval.

A teljes tortát nézve a kínai közvetlentőke-befektetések mennyisége Magyarországon elenyésző. A listát kimagaslóan Németország vezeti, amely az MNB 2016-os adatai szerint 21,4 milliárd eurót fektetett be, a második Egyesült Államokból 15 milliárd euró, a harmadik Izraelből pedig 9,4 milliárd euró érkezett. Ausztriából már csak 5, Franciaországból 4, az Egyesült Királyságból 3,3 milliárd euró. Őket nagyon lemaradva követi Kína 2 milliárd euróval.

Az elmúlt 8 évben meghirdetett beruházások többsége vagy bebukott mostanra, vagy jelenleg is bizonytalan a jövője. Utóbbiakra jó példa a kazincbarcikai citromsavgyár létesítése, amely esetében hét éve nem történtek előrelépések. Valamint kétségesen nevezhető csak sikernek az 1500 millió eurósra becsült, a magyar állam által kínai hitelből építendő Belgrád-Budapest vasútvonal projektje. Ennél ráadásul még bizonytalan a megvalósulás, ha pedig az mégis sínre kerül, akkor a fenntartható üzemeltetés és a megtérülés. Ahogy a táblázatból is látható, egyelőre nincs mit a kirakatba tenni, de a kormányzati kommunikáció hurráoptimizmusa nem hagy alább.

Pártpreferenciák alapján beszélünk Kínáról

A médiamegjelenésekben is körvonalazható egyfajta kettősség: a kormányközeli orgánumok sikeres tárgyalásokról számoltak be a tavalyi csúcs után is, az ellenzéki média pedig arról adott hírt, hogy megint a levegőt szorítja a kezében az ország vezetése. Ez pedig általános a hazai Kína diskurzusban a kutatás szerint.

A kritikus sajtóban megjelent írások 19 százaléka kifejezetten negatív, míg alig 3 százalék volt pozitív. Az is feltűnő, hogy a kormányközelinek mondott médiumok és munkatársaik (MTVA, origo.hu, TV2) általában kevésbé kritikusak - írják az elemzésben. Viszont az adatot torzítja az, hogy a hazai "kínadiskurzus" elsődleges forrása az MTI állami hírügynökség (52 százalék tőlük vett híreket), ami viszont 87 százalékban neutrális híreket közölt.

Az MTI hatásától megtisztítva az adatokat már csak a hírek 3,7 százaléka volt pozitív, míg a negatív hangú cikkek aránya 12 százalékra ugrott. A magas semlegesség arányát pedig az magyarázza, hogy Kína esetében általában a legfontosabb terület Magyarországon a gazdaság, a legtöbb témával foglalkozó írás pedig egyszerű termelési hír, vagy jelentés a főbb makrogazdasági mutatókról.

Viszont a negatív hangnem erőssége a kormánykritikus médiában azért is érdekes, mert az ellenzéki politikusok részéről gyakorlatilag nem találtak megszólalást Kína ügyében a vizsgált médiumokban és időszakban, így egyikük sem szerepel a közel hetven véleményformáló között, akiket listáztak, mint a magyar kínadiskurzus alakítói. Politikusi oldalról csakis a kormánypárt tagjai nyilatkoztak, így e csoport fogalmazta meg a legkedvezőbb üzeneteket, hiszen nyilatkozataik 22 százaléka kifejezetten pozitív volt, 88 százaléka semleges, miközben egyetlen egy negatív véleményt sem fogalmaztak meg.

Érdekesség, hogy összesen négy kínaszakértőt szólaltatnak meg a hazai médiában rendszeresen. Nem is meglepő, hogy az országgal kapcsolatos ügyekben a híradásokban a leggyakrabban Szijjártó Péter külügyminisztert (az összes megszólalás 38 százalékával), valamint Orbán Viktor miniszterelnököt idézik, szólaltatják meg.

Nem foglalkozunk az emberi jogokkal

A kutatás másik érdekessége, hogy míg Csehországban és Szlovákiában a kínai emberi jogi helyzet fontos téma, amely rendre előjön az országról folytatott vitákban, addig Magyarországon ez egyáltalán nem jellemző.

A vizsgált híradások legnagyobb része a kínai gazdaságra (1500 cikk) és Peking világpolitikai szerepére (1100 cikk), illetve a kínai-magyar befektetési és kereskedelmi kapcsolatokra (700 cikk) fókuszált, miközben a politikailag érzékeny, értékalapú témák, mint például a cenzúra (alig 200 cikk), Tibet (100 cikk) és az ujgur kisebbség (50 cikk) alig kerültek említésre - állapítják meg a kutatás készítői.

Az olyan témák teljesen marginalizálódtak, mint az, hogy tömegesen börtönöznek be bloggereket, írókat, aktivistákat az országban. Matura el is mesélte, hogy a cseh kutatókollégáik azt is üzenték vicceskedve a magyaroknak, hogy foglalkozzanak többet az értékekkel. A jelenség egyébként általános a világban, hogy Kínát a világ egyik vezető gazdasági hatalmaként kezelik a médiában. Vissza is él ezzel az ország, és alakítja is ezt a képet magáról: az emberi jogok szempontjából aggályos akcióikat rendre karácsonyra időzítik - ahogy arról korábban a Napi.hu részletesen írt -, mivel a nyugati világ ekkor nem foglalkozik velük.

Nem nyúlnak bele a választásainkba

Az elmaradó gazdasági befektetések mellett még pár tényező mutatja, hogy Kínának nincsenek komoly stratégiai céljai a kelet-európai térségben: az orosz államéhoz hasonló befolyásolási kísérletekkel, térségbeli propagandagyártással nem foglalkoznak.

Kérdésünkre, Matura elmondta, hogy egyáltalán nem tapasztalható erős kísérlet a közvélemény alakítására. A kínai önpromóció többnyire annyiban merül ki, hogy csoportokat hívnak meg országukba. De a szakértő szerint ilyenkor az általa kísért újságírókkal, közszereplőkkel, diákokkal, mindig találkoznak afrikai csoportokkal is. A fekete kontinensen viszont sokkal érezhetőbb a Kína által vezetett újgyarmatosítás, gazdasági előretörés, békefenntartói jelenlét. Az a térség stratégiailag jóval fontosabbá vált, mint a kelet-európai területek.

A fotó forrása: Jason Lee/Pool/AFP.