A magyar gazdaság szilárd teljesítményt mutat, erősek a fundamentumai, nincs makrogazdasági kockázat, amit az is mutat, hogy idén először az Európai Bizottság (EB) sem készített mélyelemzést a magyar gazdaságról - mondta Hornung Ágnes a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára az EB  Magyarországról szóló országjelentését bemutató konferencián.

Az államtitkár szerint a 2010 óta végrehajtott intézkedések révén a magyar gazdaság a korábbinál sokkal kiegyensúlyozottabb és dinamikusabb pályára állt. Az ország kilátásai igen kedvezőek, így a kormány szerint eljött az idő, hogy a magyar gazdaságot felzárkóztassák a nálunk fejlettebb gazdaságokhoz. Ehhez magasan képzett munkavállalókra, illetve egyre nagyobb számban magas hozzáadott értéket előállítani képes vállalatokra, vállalkozásokra van szükség. Ennek érdekében pedig a kormány a továbbiakban a beruházás ösztönzésére, a versenyképesség növelésére, a foglalkoztatási reformokra és a termelékenység növelésére fog összpontosítani.

Kapcsolódó

Hornung szerint a gazdaság teljesítményének növeléséhez hozzá fog járulni a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése - amelyet egy versenyképességet javító fontos lépésként említett -, a munkaadói adóterhek mérséklése a vállalatok hatékonyságjavító lépéseinek ösztönzése.

Az egyik legnagyobb kihívás

Hornung azonban elismerte azt is, hogy a magyar gazdaság előtt álló egyik legnagyobb kihívás a potenciális növekedés javítása és az inkluzív növekedés megteremtése és fenntartása.

A potenciális növekedés ugyanis - ahogy erre Székely István az EB gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának igazgatója is rámutatott előadásában - egy százalékponttal elmarad a válság előtti szinttől és a magyar gazdaság felzárkózása is lassult a válság előtti évekhez képest.

A magyar gazdaság termelékenységnövekedését és ezáltal a versenyképességét, illetve a potenciális növekedését azonban a vállalatok alacsony beruházási szintje is visszafogja, a termelékenység növelése nélkül pedig fennáll a veszélye, hogy Magyarország középtávon veszít a versenyképességéből - jegyzi meg az országjelentés.

Modellváltás kell

Székely arra mutatott rá, hogy a magyar gazdaság elérte azt a pontot, ahol át kell térni az innováció alapú gazdaságra, ahol a tudás, az innováció az első számú motor. Ezen a ponton azonban már a beruházás minősége is fontossá válik.

Igen ám, de a bizottság jelentése is kiemeli, hogy az innováció még nem szerves része a magyar gazdaságnak, amit az is mutat, hogy a külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok között jelentős a termelékenységi rés.

Az innováció alapú gazdaság létrehozásának fontos elemei lennének egyebek mellett az oktatás, vagy a jól képzett munkaerő megléte is, de mint az az országjelentésből is kiderül, ezeken a területeken is bőven lenne mit tenni.

Foglalkoztatásban és a munkanélküliségi ráta csökkentésében most már jól állunk, viszont a munkaerőhiány megjelenésével előállt helyzet már a korábbiakban megszokottnál más megoldásokat kényszerít ki - mondta Pongrácz Ferenc, az IBM üzletfejlesztési vezetője. Most már nem fog működni az a modell, hogy minél több embert vigyünk vissza a munkaerőpiacra, miután - a demográfiai folyamatokat is figyelembe véve - a jövőben egyre kevesebb lesz a munkaképes ember - vélekedett. Pongrácz szerint okosabban, nagyobb hozzáadott értékkel kell munkahelyeket teremteni, amelyhez viszont egy út van: a (nyílt) innováció.

Itt van potenciál

A konferencián felszólaló szakemberek örvendetesnek tartották, hogy a kormány által sikeresnek tartott közmunkát most mégis leépíti és átalakítja. A közmunkaprogramban dolgozók köre óriási és nagyon heterogén csoportot ölel fel - többen dolgoznak közmunkában jelenleg, mint ahányan a járműgyártásban vagy az egészségügyben vagy a vendéglátásban -, és itt bőven van piacképes ember - mondta Köllő János az MTA KRTK tudományos tanácsadója.

Ugyanakkor a másik kulcsfontosságú területként emlegetett oktatásban több kritikus elem előkerült a beszélgetések során. Köllő például egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány a középfokú szakképzési elképzeléseivel teljesen szembe megy azokkal a munkaerő-keresleti változásokkal, amelyek a világban zajlanak, utalva arra, hogy nem megfelelő készségek oktatását erőlteti.

Másrészt úgy vélte, hogy a kormány homokvárra épít, ha a kurrens vállalati visszajelzésekre próbál hagyatkozni az oktatás alakítása terén,  ugyanis a magyar vállalatok igen nagy részének egyáltalán nincs üzleti terve, amelyiknek meg van, az pedig egy évre lát előre.

Túl korai szelekció

Az oktatás átalakításánál továbbá probléma még szerinte, hogy a felsőoktatás merítési bázisa csökken, a szerkezete pedig romlik, hiszen olyan korai időpontban történik a szelekció, amikor még nem lehet tudni, hogy az a gyerek alkalmas-e arra, hogy diplomát szerezzen. Így tömegesen fognak olyanok bekerülni a felsőoktatásba, akiknek semmi dolguk nincs ott és nem fognak olyanok bekerülni, akik viszont képesek lennének diplomát szerezni - mutatott rá az MTA tudományos tanácsadója.

Adam Tyson, az EB oktatásért és kultúráért felelős főigazgatóságának igazgatója pedig arra mutatott rá a PISA-eredmények alapján, hogy Magyarországon az alapkészségek elsajátítása nemzetközi összehasonlításban gyenge, a gyerekek társadalmi-gazdasági háttere pedig jelentősen befolyásolja a tanulók eredményét. A gazdagok nagyon jól szerepelnek nemzetközi összehasonlításban, míg a szegények nagyon rosszul, azaz ez a hatás Magyarországon a legjelentősebb az egész EU-ban - emelte ki.

A szakképzéssel kapcsolatban Tyson arra hívta fel a figyelmet, hogy a túlságosan szűkre szabott oktatással, a kifejezetten technikai tudásra alapozó képzéssel lényegében a jövő munkanélkülijeit képezzük. Kutatások alapján azt ugyanis már most lehet látni, hogy a jövőben olyan kritikus készségekre lesz leginkább szükség, mint a problémamegoldás, kritikus gondolkodás, elemzési képesség.

Tyson ugyanakkor rámutatott, hogy Magyarországon, miután a diplomások iránti kereslet nagy, és Európában a friss diplomások esetében a vállalatok itt hajlandóak a legjobban megfizetni a tudást, ezért szerinte itt lenne mozgástere az országnak. Azt is megjegyezte viszont, hogy az oktatás minőségén viszont sokat javítana, hogy ha a felsőoktatási intézmények a jelenleginél nagyobb autonómiát kapnának mind az oktatás, mind a forrásaik felhasználása, mind a tudományos tevékenységük terén. A felsőoktatási intézmények ugyanis Magyarországon tudnak a legkevésbé függetlenül működni a többi uniós országgal összehasonlítva.