Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a gazdasági válság elkerülésének egyik legfontosabb eleme, hogy a beruházási rátát 27 százalék közelében tartsák Magyarországon. Így a kormány minden projektet megvizsgál, azokat pedig támogatni is fogja, amelyek állami támogatás nélkül nem valósulnának meg, vagy elhalasztanák azokat. Legalábbis erről egyeztettek a Növekedési és Versenyképességi Kabinet első ülésén.

A problémát a beruházásoknál az jelenti, hogy magasabbak a bekerülési költségek (dráguló építkezések, magasabb finanszírozási kamatok). „A támogatás alapvetően pénzt jelent az állam részéről: 90 egységhez hozzáteszünk 10 egységet. De ha nem tennénk, nem valósulna meg a beruházás. Az addicionalitás a lényeg, hogy a beruházókat úgy támogassuk, hogy ez megérje nekik” – tette hozzá az Infostart összefoglalója szerint.

Az energiaválság megoldása az olcsó gáz és a finomítók működése

A miniszter arról is beszélt, hogy gázügyben tárgyalt Oroszországban az augusztus 20-i hétvégén, de további részleteket nem árult el, csak annyit közölt az Inforádióval, hogy pár hét múlva derül ki, mit értek el. „A jelenlegi egy jó gázszerződés, de ha változnak a körülmények, akkor ahhoz lehet igazítani új feltételeket” – magyarázta Nagy Márton.

Fontosnak nevezte, hogy míg kőolajat tud importálni Magyarország, addig a kérdés most az, hogy az olajfinomítók azt fel tudják-e dolgozni. „A pozsonyi finomító visszaállt a munkába, Százhalombatta is vissza fog várhatóan – ám a megugró kereslet és az európai gázolajhiány miatt a probléma (hiány) tartósabb lesz, mint gondoltuk” – fejtette ki a miniszter, hozzátéve, hogy tavaly az ország energiaimportja eddig a GDP 4 százaléka volt, de ez idén 8-10 százalékra ugorhat.

Vége az árstopoknak?

Az ársapkákkal kapcsolatban azt mondta, hogy ezek beteljesítették a céljukat, mert sok ársokk érte a gazdaságot, az intézkedések nélkül pedig fájdalmasabbak lettek volna a hatások. Viszont az áremelkedések állandóvá válásával nem fenntarthatók az ársapkák. 

Az infláció és a fenntarthatóság oldaláról kell mérlegelni az intézkedések fenntarthatóságát, illetve azt is figyelni kell, hogy a megfelelő mennyiségű import is beérkezzen az országba

– mondta a tárcavezető az ársapkákkal és konkrétan az üzemanyagárak maximalizálásával kapcsolatban, hogy szerinte ezeket lassan ki kellene vezetni.

Az unió rossz megoldást talált az energiaválságra

Nagy Márton problémásnak látja az Ursula von der Leyen által említett uniós energiaár-szabályozó lépéseket – az Infostartnak adott interjú szerint, mivel az áramárak minden uniós országban eltérők, ott nincs olyan egységes irányadó ár, mint a gáznál a holland TTF-tőzsde árai. Emiatt nem lát lehetőséget egy egységes árszabályozásra.

De a földgázárral kapcsolatos uniós ársapkás tervet sem tartja megfelelőnek a miniszter: a tőzsdei ár maximalizálása azért nem működhet, mert az EU gázfogyasztásának 80 százalékát fedezi importból, főleg orosz forrásból. Úgy véli a beszállítók így nem szállítanak majd, ha túl alacsony az ár.

A december után életbe lépő olajembargót sem tartja jó szankciós lépésnek, de ott a tengeri import tiltása, a vezetékes behozatal engedélyezése jó kompromisszum volt. „Ám a gázembargó egy hidrogénbomba, ezért semmilyen lépést nem szabad hozni, ami ahhoz vezet” – tette hozzá Nagy Márton, aki szerint a gázárszabályozás lényegében egy ilyen korlátozást jelentene.

Szorgalmazza, hogy a szankciós politikát vagy függessze fel az EU, vagy változtasson azon. Például hatástanulmányok alapján hozott döntéseket szeretne.

A forinton nehéz segíteni

A forint árfolyamával kapcsolatban azt mondta: a dollár erősödése gyengíti a forintot, míg az MNB kamatemelési folyamata kedvezően hat az árfolyamra. Az energiaárak mozgása is befolyásolja az árfolyamot, és ez valószínűleg így is marad még a továbbiakban is – magyarázta Nagy Márton, aki szerint 400-as szint közelébe lehetett erősíteni a valutánkat.

A miniszter a Vodafone megvásárlásának lehetőségét nagyon jó alkalomnak tartja, amilyen korántsem minden évben adódik. Úgy véli, hogy a 4iG jó gazdája lehet a cégnek, az államnak pedig kisebbségi tulajdonosként csendestársnak kell lennie.

A magyar tulajdon jelenlétét még több szektorban is növelni kell szerinte, így a bank- és biztosítási ágazatokat jelölte meg, valamint az élelmiszer-kiskereskedelemben tenne még lépéseket. Ugyanígy az építőalapanyag-gyártásnál is lát teendőket.

A GDP-növekedéssel kapcsolatban elmondta, hogy a két erős negyedév után is 4-5 százalék közötti éves bővülésre számít 2022-ben. „A konvergencia tovább folytatódik, a célunk a felzárkózás, akkor is, ha Európa nagy része recesszióba fog esni” – jelentette ki.