A gazdasági sokk most a korábbi járványhelyzetnél is súlyosabb, ezért ismét mesterségesen kell lélegeztetni az európai gazdaságot. Erre azonban nem mindenki képes.
Egyes országok iparában a gázzal együtt elfogy a "levegő", míg máshol fellélegezhetnek a cégek, mert van „gazdasági technológia” a lélegeztetésre. A kialakuló vákuumot pedig hamarosan más szereplők töltik be. Ez a kisebb közép-európai gazdaságokat két mechanizmuson keresztül gyengíti:
- gazdaságaik külföldi tulajdonúvá válhatnak, és
- a piacok és iparágak szerkezete is megváltozhat, koncentrálódhat, ahogy a nagy szereplők felvásárolják a kicsiket.
A versengőbb lokális, nemzeti gazdasági szerkezetek helyett többségében nyugat-európai dominanciájú, koncentráltabb, a versenyt kiiktató piacszerkezetek jelenhetnek meg - írta szerző Nagy Márton közgazdász, az ötödik Orbán-kormány gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli minisztere az Indexen.
Nem jó a verseny kiiktatása
A verseny kiiktatása, a szabadság beszűkülése pedig visszafogja az innovációt és nemcsak az óriásvállalatok felé, de külföldi irányba is átcsoportosítja a hazai családoktól elvett jövedelmeket.
Ezzel az energiaválság okozta jelenlegi függő helyzetet újabb, jövőbeli, pénzügyi függőségre váltjuk át, a profitegyenlegünk pedig tartósan romlik, így akár jóval több tőkejövedelem áramolhat majd ki az országból, mint amit például uniós támogatásként Magyarország visszakap, a megkapott uniós források pedig döntően a hazai gazdaságban előretörő külföldi nagyvállalatokon keresztül juthatnak vissza a küldő országokba - fogalmazott a miniszter.
Ha az európai gazdasági versengés egy focimeccs, akkor ott most ököllel kezdik egymást ütni a játékosok, és a gyengébbek meglepetésére ezért most senki sem ad piros lapot, mert a szabályok váratlanul megváltoztak, a legerősebb játékos pedig nem leállítani próbálja az újdonsült bokszmeccset, hanem az új keretrendszerben igyekszik megnyerni azt - foglalta össze sporthasonlattal a helyzetet Nagy Márton.
Ebben a helyzetben központi koordináció nélkül a gazdaságok és gazdasági szektorok Európán belül három fő rendezőelv alapján szoríthatják – üthetik – ki egymást:
- Amelyik kormányzatnak több pénze van, az jobban megerősítheti vállalatait,
- akinek olcsóbb energiája van, az versenyelőnyre tehet szert,
- ahol kisebb az energiaintenzív iparágak súlya, az jobban is jöhet ki a válságból.
Az olcsó energia most közvetlenül és azonnal megjelenik a piaci sikerben, a talpon maradásban - hangzik a konklúzió.
A következő években kényszerűségből ismét visszatér a világ az anyagi realitásokhoz és felismeri, hogy a munka, a tudás és a szellemi hozzáadott érték nem önmagában létezik, és fontos feltétele azoknak a kiszámítható és olcsó energia is. Ez egy újraindulás, ami lehetőséget teremt a gazdaságok újratervezésére is.
Mit tehet Magyarország?
Becsléseink szerint 2023-ra a magyar vállalati szektorban fordulat állhat be és az energiaköltség akár meghaladhatja a munkaerőköltséget. Ezentúl nem a bérek, hanem az energia lesz a vállalatok elsődleges költségeleme, ezen a területen zajlik majd az európai verseny.
Meg kell védenünk a hazai termelői kkv-szektorunkat és jelentősebb gyárainkat. Meg kell mentenünk őket attól, nehogy más országok „mentsék meg” őket. Ehhez a középpontba a munkaerőköltség helyett az energiaalapú versenyképességet kell helyeznünk, amihez olcsó energiával történő önellátás szükséges - írta Nagy Márton.
Eközben sem szabad ugyanakkor feladnunk a fő gazdaságstratégiai célokat, de el kell fogadnunk, hogy a célzott állami iparpolitika ellenére is lesznek a sokszoros válsághelyzetnek nyertesei és vesztesei, de komolyan hiszünk abban, hogy a nyertesek idővel felemelik a többieket - tette hozzá a miniszter.