A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stratégiai együttműködését beárnyékolja az a május 13-án közzétett jegybanki levél, amely nyíltan kritizálta a minisztérium által áprilisban ismertetett új kormányzati versenyképességi stratégiát. 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Matolcsy György jegybankelnök viszonya korábban sem volt felhőtlen, azonban miután április elején hosszú idő után először egyeztettek személyesen, a szakértők az intézmények közötti gördülékenyebb együttműködésre és a kapcsolat normalizálására engedtek következtetni.

A találkozót követően az MNB és a minisztérium közös közleménye arról tájékoztatott, hogy „a két intézmény közötti eddigi szakmai együttműködés mellett a jövőben stratégiai kérdésekben is további személyes egyeztetést tartanak”. Ennek fényében joggal feltételezhettük, hogy a szakmai nézeteltéréseket rendszeres és szoros kommunikáció útján tervezik megvitatni és rendezni az intézmények vezetői. 

Azonban jelentősen felkavarta az állóvizet, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium által bejelentett, és a kabinet által elfogadott versenyképességi stratégiát Matolcsy György személyes egyeztetés és a minisztérium munkatársainak megkeresése nélkül nyíltan élés kritikákkal bírálhatta. 

Nagy Márton az Index megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy stratégiát illető egyet nem értést a szakembereknek a háttérben, érvekkel alátámasztva illene megvitatniuk és közösen dűlőre jutni, nem pedig „egyből a piacra dobni” nyílt bírálat formájában.  

Ezek szerint a jegybank nem képes az együttműködésre, hiába kerestük erre a lehetőséget. Úgy látjuk, ott olyan viselkedés uralkodik, ami alapvetően arról szól, hogy a Magyar Nemzeti Bank a médiában üzenget. Hét évig szolgáltam a jegybankban az elnök úr mellett, összesen pedig tizennyolcat. Azt gondoljuk, ez a hangnem, ami a napjainkban ott uralkodik, méltatlan az intézményhez. Ennek a felelőssége pedig a jegybank vezetőségét terheli
–fogalmazott a tárcavezető.

A miniszter kiemelte, hogy a fejlemények ellenére továbbra is a monetáris és fiskális politika közötti kapcsolat javítására tesznek erőfeszítéseket a nemzetgazdasági érdekek előtérbe helyezése végett.

Említése szerint a minisztériumnak is megvannak a maga kritikái a jegybank működésével kapcsolatban, többek között a kamatpolitikával vagy az eszköztár működtetésével, például a Diszkont Kincstárjeggyel kapcsolatosan, ezeket mégsem teszik közszemlére. Ennek ellenére a jegybank természetesen szabadon fogalmazhat meg kritikát, azt viszont Nagy Márton nehezményezte, hogy a bírálatokat nem a szakmai egyeztetések útján adják a minisztérium tudomására.

Véleménye szerint méltatlan a Magyar Nemzeti Bankhoz az a hangnem, ami napjainkban az intézményben uralkodik. 

Válasz a kritikára

A stratégiát ért kritikákkal kapcsolatosan a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői összefoglalták legfőbb ellenvetéseiket.  

  • Az MNB álláspontjának értelmében a magyar gazdaság 21. századi versenyképességének javulását támogató strukturális reformok kevéssé azonosíthatók a kiadott stratégiában. Erre a minisztérium azzal az érvvel felelt, hogy a tervezet „nem a gazdaságpolitikai fordulatra, hanem annak finomhangolására törekszik”, amelynek kialakítása során 1300 vállalat véleményét vették számításba, így az állítás nem állja meg a helyét.  
  • Az MNB azt is kifogásolta, hogy „a célrendszer elsődlegesen a gazdasági növekedés mennyiségi tényezőire fókuszál, ám a versenyképesség minőségi tényezőire, az intenzív növekedési modellre történő átállásra jóval kevesebb hangsúlyt fektet”. Ezzel szemben a szakértők fehívják a figyelmet arra, hogy a megjelenő célok csupán kis része mennyiségi jellegű, a piaci szereplők megkérdezésekor minőségi tényezőkre fókuszálva alakították ki a stratégiát. 
  • Továbbá nem tartják helytállónak az MNB azon megállapítását sem, miszerint a makrogazdasági pálya nincs összhangban a gazdaságtörténeti realitásokkal, hiszen az újraiparosítás alapját képező technológiai fejlődés (MI, 5G) a fenntarthatóság révén a gazdaság egészének növekedésében és versenyképességének játszik kiemelkedő szerepet, tehát az újraiparosítás mellett a kreatív ipar is teret nyer. 
  • A szakértők azon kritikát is vitatják, amely szerint a szolgáltatási szektor szerepe az elmúlt években sokkal meghatározóbb volt a gazdaság növekedésében, mint a feldolgozóipar. Úgy érvelnek, hogy Magyarországnak abból kell kiindulnia, hogy a legfejlettebb és leginkább fejlődő országban az ipar részaránya mindenhol 20 százalék alatti, így a hazai ipart továbbra is prioritásként kell kezelni és arra alapozni, hogy az magával húzza a szolgáltatószektor jelentős részét is. 
  • Erős bírálattal illette a jegybank az export politkát is: az export helyett a magyar hozzáadott érték növelését szorgalmazzák. Ellenben a minisztérium szakértői úgy vélik, hogy az iparfejlesztés, valamint a feldolgozóipar súlyának növelése az exportált cikkek importtartalmának csökkenéséhez és a hozzáadott érték növekedéséhez vezetne.

Az intézményvezetők együttműködését az események komoly kihívások elé állították, amely nagy hatással lehet a jövőben a fiskális és monetáris politika összehangolásának sikerességére.

Macronomx Meetup

Május 31-én Virág Barnabás jegybank-alelnöknek és Nagy Mártonnak is lehetősége nyílik állaspontjaikat ütköztetni az Economx Macronomx Meetup konferenciáján a Müpában. Az alelnök azt fogja kifejteni, hogyan segítheti a jegybank a válságból való kilábalást, míg a nemzetgazdasági miniszter a beruházások növekedésre mért hatásáról fog beszédet tartani. Számos más kormányzati személy és prominens piaci szereplő is részt vesz az eseményen, többek között Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója és Szabó Levente, az MHB bank vezérigazható-helyettese.