A találkozó során a nemzetgazdasági miniszter ismertette, hogy a cél a magyar gazdaság 3-6 százalék közötti növekedése 2025-ben, amelyhez a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv járul hozzá.

További cél, hogy a gazdasági növekedés eredményeit a társadalom lehető legnagyobb részéhez eljuttassa, különös tekintettel a családokra, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokra – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Hozzátették, ezzel összhangban az Akcióterv második pillére a jövedelmek vásárlóerejének növelését veszi célba.

Ennek részeként arra törekszik a kormány, hogy hároméves bérmegállapodás jöjjön létre a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek között, így elérheti a közeljövőben a minimálbér az ezer eurót, a bruttó átlagkereset pedig az egymillió forintot.

A tárgyalás során abban mindenki egyetértett, hogy elérhető célkitűzés az ezer eurós minimálbér. Osztották ugyanakkor a munkaadói szervezetek a kormányzat azon álláspontját, miszerint az átlagkereset egy millió forintra növelésének feltétele a gazdaságban végbemenő magasabb növekedési ütem, továbbá az infláció kiszámítható szinten tartása.

Nagy Márton leszögezte, hogy az egymillió forintos átlagkereset a bruttó átlagkereset az alapbér és az egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összegét jelenti.

Ez az összeg négy alatt emelkedne a mostani 650 ezer forintról 1 millió forintra. Ez azonban nem valósulhat meg a tárcavezető szerint egészséges és fenntartható gazdasági folyamatok nélkül. Ezt szolgálja elmondása szerint az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv harmadik pillére, amely a Demján Sándor Programon keresztül több száz milliárd forintos új kkv-támogatási programmal igyekszik elősegíteni a magyar kkv-szektor megerősödését, versenyképességének növekedését és e vállalkozások méretének megduplázódását.

Megdolgoztatná a nyugdíjasokat Nagy Márton

Az EU-tagállamok foglalkoztatási és szociálpolitikai ügyekért felelős minisztereinek informális találkozóján a nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy Magyarország a hosszan tartó segélyezés helyett a mielőbbi elhelyezkedés ösztönzést tartja a legjobb megoldásának a munkanélküliségre. Nagy Márton szerint Magyarországon is elérhető a 85 százalékos foglalkoztatási ráta, ha sikerülne még belső munkaerőpiaci tartalékot mozgósítani, főképp a fiatal és idősebb nemzedék elhelyezkedésével.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.