Javított GDP-növekedési prognózisán a Takarékbank Zrt. a tavaly decemberihez képest, az idén 0,3, jövőre 0,1 százalékkal nagyobb tempóra számítanak az elemzők. Úgy látják, vége van már a magyar gazdaság évek óta tartó leszakadásának, az eurózóna perifériájához képest felzárkózunk, bár ez kevés az üdvösséghez - fogalmazott Suppan Gergely vezető elemző.

A hazánkban tavaly megélénkülő növekedési dinamika idén, és részben 2015-ben is kitarthat, és a vártnál is kedvezőbb bővülési ütemeket eredményezhet, mivel számos jelentős új feldolgozóipari kapacitás mostanában kapcsol teljes fordulatszámra. A bank elemzői szerint viszont a potenciális növekedést meghatározó tényezőkben (humántőke, üzleti környezet) még csak kisebb mértékű a javulás, így ahhoz, hogy a mostanában megélénkülő növekedés állandósulhasson, ezek fejlesztésében további lépésekre lesz szükség.

GDP, beruházások

Kiszélesedett a gazdasági bővülés bázisa: több szektor is pozitívan járult hozzá a tavalyi negyedik negyedévi 2,7 százalékos GDP-növekedéshez a mezőgazdaságon és az építőiparon kívül is. Az idei első negyedévben a legújabb konjunkturális adatok fényében a Takarékbank elemzői szerint a növekedés éves üteme akár a 3 százalékot is meghaladhatja, így 2014-ben az éves átlagos GDP-bővülés elérheti a 2,5 százalékot - annak ellenére, hogy az év második felétől bázishatások már nem segítik a növekedést.

Az első negyedéves növekedés az eggyel több munkanapnak is köszönhető, hiszen idén március 15-e szombatra esett. Suppan szerint a magyar iparnak jó hír, hogy az európai autópiac növekedésbe váltott. Arra számítanak, hogy az autógyártás okozhat pozitív meglepetést, a szektor kibocsátása 40-60 százalékkal is meghaladhatja a 2013-ast. A pénzintézeti szektoron és a lakóingatlan-építésen kívül minden ágazat növekedést mutat - emelte ki a prognoszta, aki szerint a mezőgazdaság teljesítménye stagnálhat 2013-hoz képest. A lmúlt év átlagos volt, csak az extrém rossz 2012-hez képest volt kiemelkedő. Ami az elektronikai ipart illeti, a hazai gyártás a globális piaci szerkezetváltás vesztese lehet, hiszen például itthon nem készülnek táblagépek.

Jelenleg a visegrádi régióban a magyar növekedés a leggyorsabb - igaz, Románia bőven megelőz minket -, de ez várhatóan csak átmeneti helyzet, a többiek visszaelőzhetnek: a régióhoz mért leszakadásunk talán véget érhet Suppan szerint.

Itthon biztatóan alakulnak a konjunktúramutatók, a februári megtorpanás valószínűleg nem jelent negatív fordulatot. Suppan megjegyezte: a hangulatindexek talán túlzott optimizmust is takarnak. A növekedéshez hozzájárulnak a beruházások, a belső fogyasztás - ha a készletek leépülése nem volna ilyen markáns, 3-4 százalékos GDP-növekedés sem volna elérhetetlen.

Mikor jöhet Magyarország felminősítése?

Magyarország mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre nem ajánlott kategóriában áll 2011 óta - az S&P-nél ráadásul a további leminősítést valószínűsítő negatív kilátás van érvényben, két fokozattal a befektetési osztály alatt. A Moody's Szlovéniát velünk egy kategóriába sorolja, míg a másik kettőnél a befektetésre ajánlott osztályban tartják nyilván - mutatott rá egy elletnmondásra Oszlay András, a Takarékbank elemzője.
Úgy látja: egyszerű összefüggésként ahol magas az államadósság, ott átlagon felüli növekedést kell felmutatni a jobb hitelbesoroláshoz. Magyarország szinte az egyetlen, ami csökkenő államadósságról tud számot adni, de az állomány még mindig magas. Kérdés, hogy ezt a növekedés tudja-e ellensúlyozni a hitelminősítők szemében. A két év alatt elérhető 4,9 százalékra várt hazai GDP-tempót sok egyedi tényező segíti, ez a teljesítmény nem kiugró a hozzánk képest jobb osztályzattal rendelkező régiós országokéhoz képest. Ez alapján nem számíthatunk gyors felminősítésre Oszlay szerint, ám az S&P osztályzata talán már túlzás, nem indokolt.

A banknál arra számítanak, hogy az európai források miatt a választások után sem kell számítani az állami beruházások visszaesésére - rengeteg munkát el sem kezdtek, ki sem írtak, elég csak a 3-as metró vagy a kisföldalatti felújítására gondolni. A második félévtől bázishatás miatt mérséklődhet a beruházások növekedési üteme.

A növekedési hitelprogram második körében a második félév hozhat élénkülést a közelgő zárás és a hagyományosan gyengébb első negyedév után, továbbá a 2014-2020-as források megismerése is javíthatja a beruházási kedvet, az egyéb kedvezményes állami forrásokkal együtt. Amíg viszont a lakásépítés nem talál magára, a válság előtti szintet sem az építőipar, sem a beruházások nem érik el.

A külső környezetben Oroszország kockázatot jelent, a recesszió sem kizárt - a ZEW index alapján emiatt a német üzletemberek is aggódnak, de ettől függetlenül aktívak az üzleti kapcsolatok: Mihail Friedman orosz mágnás például épp most vásárolt egy ötmilliárd eurós RWE-üzletrészt. Az európai növekedést Németország húzza, a többi tagállamban a fiskális fék oldása a belső fogyasztásnak adhat lendületet.

Majd 2015-ben a magyarországi növekedési ütem kissé lanyhulhat, mivel számos egyedi hatás (mint például a növekedési hitelprogram) már nem jut szerephez, de az alapvető folyamatok szintjén tovább tarthat majd a javulás. A Takarékbank elemzői a lassulás ellenére 2015-ben is 2 százalékot kényelmesen meghaladó GDP-bővülést prognosztizálnak.

Forrás: Takarékbank

 

Suppan Gergely

Infláció, jegybanki kamat

Az infláció 12 havi üteme januárban negyvenéves mélypontjára érve egészen nulláig süllyedt, ami a még csak éledező, és így visszafogott belső kereslet mellett statisztikai hatásoknak, adminisztratív árintézkedéseknek (rezsicsökkentés), és a világpiaci energia- és élelmiszerárak kedvező alakulásának is köszönhető. Az alacsony keresleti nyomást jól mutatja, hogy ugyan februárban kikerült a bázisból az egy évvel korábbi rezsicsökkentés hatása, mégis csak 0,1 százalékra emelkedett vissza az infláció, és a maginfláció is 3 százalék alá került.

A Takarékbank elemzői szerint várhatóan továbbra is igen mérsékelt marad az árnyomás, tavaly decemberhez képest lefelé is módosították prognózisukat. Úgy látják, lényegében a harmadik negyedév végéig nem fogja meghaladni az 1 százalékos mértéket, s év végére is csak 2 százalékig szökik fel. A jegybank beavatkozási időtávján (6-8 negyedéves időszakról van szó) belül továbbra sem látszik annak a kockázata, hogy az infláció a középtávú célsávot (3+0,5 százalék) meghaladja, így lehetőség van további esetleges kamatcsökkentésre is, bár ez más téren (pénzügyi stabilitás) a kockázatokat jelentősen felerősíti.

"A forint maga a stabilitás"

A gyenge forint nemigen gyűrűzött be az árakba - az üzemanyagáraknál például a dollár/forint árfolyam fontos, márpedig itt nem volt akkora változás, mint euró/forint fronton - mondta Suppan, aki szerint ha nem lett volna forintgyengülés, deflációról beszélhetnénk. Elismerte: a régióban rosszul teljesít a forint, de a feltörekvő piacokat így is felülteljesíti, hozzájuk képest - a dollárhoz viszonyítva - "a forint maga a stabilitás". Az év végén az euró újra 300 forint alatt lehet, a javuló külső egyensúlynak köszönhetően, de - szemben a korábbi előrejelzéssel - bőven 290 felett alakulhat az árfolyam.

A kamatemelési ciklusba való sima átmenet érdekében a kamatcsökkentés befejezése prognosztizálható. Az MNB várhatóan még egy nagyobb, vagy két kisebb lépésben 2,50-2,55 százalékig csökkenti az alapkamatot, majd az év vége felé a 2015-ös amerikai kamatemelés beárazását követően kis lépésekben végrehajtott szigorítás kezdődhet, 2,75-re - vagy ha nagyon rákényszerülnek, 3,0 százalékra.

Foglalkoztatottság

A múlt év végére - hosszabb szünet után - a magánszektor is több munkahelyet teremtett, mint amennyit megszüntetett, így a foglalkoztatási ráta még a felpörgetett közmunka-program által magyarázhatónál is gyorsabban, 2012-höz képest egy teljes százalékponttal emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta 10,2 százalékra csökkent. A munkaerőpiac fő mutatóinak alakulását továbbra is az aktív állami foglalkoztatáspolitika és a szabályozási környezet változásai határozzák meg, de már a versenyszektor növekvő munkakereslete és a foglalkoztatási kilátások javulása is érzékelhető a számok mögött. A magánszektorbeli foglalkoztatás növekedése a közmunkaprogram intenzitásának esetleges csökkenése mellett is a munkanélküliségi ráta további visszaesését eredményezheti: a Takarékbank elemzői 2014-ben 9,7 százalékos, 2015-re pedig 9,5-9,6 százalék körüli éves átlagos értékre számítanak.

Költségvetés

A múlt évben továbbra is csökkenő pályán maradt a GDP-arányos államadósság, és a gyorsuló gazdasági növekedés az elkövetkező két év folyamán kedvezhet ennek a mutatónak is, így 2015 végére 77,5 százalék közelébe várható az államadósság a GDP arányában. A pénzintézet elemzői szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy akár idén, akár 2015-ben meghaladná a 3 százalékos küszöbértéket az államháztartás hiánya.

Azt még nem látni, hogy miből volna mozgástér az olyan ígéretek teljesítésére, mint az egyszámjegyű szja - fogalmazott Suppan.

Mindemellett a decemberben közöltnél szerényebb tempóban csökkenő GDP-arányos államadóssággal számolnak. A magasabb deficitet a korábban prognosztizáltnál gyengébb forinttal, illetve azzal indokolták, hogy ha lesz arra játéktér, hogy a kabinet manőverezzen a költségvetési deficit korlátai között, azt meg is fogja tenni.

Fizetési mérleg

A 2009-ben bekövetkezett fordulat a külső egyensúlyi mutatók tekintetében (a korábbi évek magas külső finanszírozási szükségletét pozitív nettó külső finanszírozási képesség váltotta fel) új dimenzióba váltott tavaly. A Takarékbank elemzőinek becslése szerint a külső finanszírozási képesség már a GDP 5 százalékát is jóval meghaladta az elmúlt évben, jelentősen enyhítve a magyar gazdaság sebezhetőségét. Idén pedig a 6 százalékos mérték sem kizárt, és még 2015-ben is csak kissé csökken a többlet.

A GDP-arányos bruttó külföldi adósság ugyan még magas marad, de évente stabilan 5-6 százalékponttal mérséklődik, így 2015 végére már alig haladja meg a 100 százalékot. A mindössze hat év alatt elért jelentős javulás (2009-ben ez a mutató még 150 százalékos volt) vélhetően megerősíti a befektetők bizalmát Magyarország iránt - vélik a Takarékbank elemzői.