Idén az egy főre jutó átlagos vásárlóerő Európában 15 055 euró. A 42 vizsgált ország között azonban jelentős különbségek vannak a rendelkezésre álló nettó jövedelem tekintetében – derül ki a GfK Vásárlóerő Európa 2021" című tanulmányból. Liechtenstein, Svájc és Luxemburg messze az élen jár, míg Koszovóban, Moldovában és Ukrajnában a legalacsonyabb a vásárlóerő. A liechtensteini lakosoknak például több, mint 34-szer annyi pénz áll rendelkezésükre költésre és megtakarításra, mint az ukránoknak. 

Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 7643 euró, ami az európai átlag vásárlóerő mindössze 51 százalékának felel meg. Ezzel Magyarország idén is a 30. helyen áll az országok közötti összehasonlításban.

A fővárosi továbbra is egyértelmű fölénnyel az első helyen áll: az itt élőknek egy főre vetítve 9722 euró áll rendelkezésükre – ám még ez is csak alig kétharmada az európai átlagnak. Ez azt jelenti, hogy a budapesti lakosok költési potenciálja valamivel több, mint 27 százalékkal meghaladja az országos átlagot, de közel 35 százalékkal elmarad az európai átlagtól is.

Az előző évhez képest nem változott az átlagon felüli vásárlóerővel rendelkező megyék száma sem: a 20 megyéből mindössze ötben áll az emberek rendelkezésére több pénz, mint az országos átlag. Földrajzilag mindannyian a fővárosban és annak környékén, valamint az osztrák határ felé helyezkednek el. Másrészt 15 megyében - az összes magyarországi megye háromnegyedében - az átlag alatti a vásárlóerő.

Az utolsó helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll, ahol az egy főre jutó vásárlóerő 5944 euró. Ez alig 78 százaléka az országos átlagnak, és kevesebb mint 40 százaléka az európai átlagnak. „Hazánkban a vásárlóerő az előző évhez képest (6871 euró) 11 százalékos növekedést mutat, ami jelentős visszapattanás a tavalyi vásárlóerő-csökkenéshez képest” – nyilatkozta -Kui János, a GfK geomarketing magyarországi szakértője.

Az 5 ezer főnél nagyobb települések rangsora (Budapest nélkül)*
2021. és (2020) helyezésTelepülésVásárlóerő index
1. (1.)Üröm160,0
2. (3.)Paks150,2
3. (4.)Nagykovácsi150,1
4. (2.)Budaörs148,1
5. (5.)Solymár143,1
6. (7.)Diósd140,4
7. (6.)Szentendre135,9
8. (8.)Törökbálint130,5
9. (10.)Dunakeszi127,4
10. (12.)Győrújbarát127,3
* az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz viszonyított aránya (vásárlóerő index) alapján, 2021.
Forrás: Forrás: GfK Vásárlóerő, 2020

 

Az európaiak 2021-ben összesen mintegy 10 200 milliárd eurót költhetnek majd élelmiszerre, lakhatásra, szolgáltatásokra, energiaköltségekre, magánnyugdíjra, biztosításra, nyaralásra, mobilitásra vagy más kiadásokra. Ez egy főre vetítve átlagosan 15 055 euró vásárlóerőnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó vásárlóerő 2021-ben nominálisan 1,9 százalékos mérsékelt növekedést ér el. Az azonban, hogy a fogyasztók végül mennyit tudnak elkölteni és megtakarítani, országonként nagyon eltérő.

Vásárlóerő Európában
2021 (előző év)OrszágLakosságEgy főre jutó vásárlóerő (€), 2021.Vásárlóerő-index Európa*
1 (1)Liechtenstein38 74764 629429,3
2 (2)Svájc8 606 03340 739270,6
3 (3)Luxemburg634 73035 096233,1
4 (4)Izland368 79229 510196,0
5 (5)Norvégia5 391 36929 252194,3
6 (6)Dánia5 840 04527 621183,5
7 (7)Ausztria8 901 06424 232161,0
8 (8)Németország83 166 71123 637157,0
9 (10)Svédország10 379 29523 557156,5
10 (12)Egyesült Királyság67 081 23423 438155,7
ÖsszesenEurópa678 426 28315 055100,0
Forrás: ©GfK Purchasing Power Europe 2021; *egy főre jutó index: Európai átlag = 100

Összességében a 42 vizsgált országból 16 az európai átlag felett van. Ezzel szemben 26 olyan ország áll, ahol az egy főre jutó vásárlóerő az átlag alatt van - köztük Spanyolország, amely 14 709 euróval valamivel az európai átlag alatt van. Ukrajna a sereghajtó: a tanulmányban szereplő legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező országban az emberek egy főre vetítve mindössze 1892 euróval rendelkeznek, ami kevesebb, mint 13 százaléka az európai átlagnak.

"A vásárlóerő alakulása azonban nem minden európai országban egyforma: míg az Egyesült Királyság - szintén az erősödő fontnak köszönhetően - két helyet lépett előre a vásárlóerő rangsorában, addig a szomszédos Írország három helyet csúszott vissza. És az országokon belül is történtek változások, például Franciaországban, ahol a vásárlóerő-szakadék egyre nő” – fejtette ki Filip Vojtech, a GfK globális geomarketing szakértője.