Hiába reménykedik az a több mint hárommillió egykori magán-nyugdíjpénztári tag, aki annak idején visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, hogy egyéni számlán írják jóvá az államnak átadott megtakarítását. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára ugyanis világosan közölte egy parlamenti válaszban: "a társadalombiztosítási és a magánnyugdíjrendszer alapvető különbségéből adódóan a magán-nyugdíjpénztári egyéni számlán felhalmozott összeg jóváírása a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető."

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint papíron továbbra is tartozik az állam több mint 2800 milliárd forinttal az egykori tagoknak - de ez csak statisztikai adat a pénzügyi számlákban, a vagyont már évekkel ezelőtt elköltötte a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részben folyó kiadásokra, részben az államadósság csökkentésére, illetve egyes részvényeket átadott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV). Maga az alap 2015-ben meg is szűnt.

Kapcsolódó

Nem teljesen fair

Az egyéni nyugdíjszámlák elbliccelése az állami rendszerben egyrészt azért nem fair, mert a kormány annak idején megígérte a visszalépőknek, hogy lesz ilyen. Másrészt azért sem, mert azt is megígérték, hogy aki az úgynevezett reálhozamot (vagyis az infláció fölötti hozamot) is átadja az államnak, az később magasabb nyugdíjat kaphat. Voltak, akik hittek ennek az ígéretnek, és a reálhozamról is lemondtak a társadalombiztosítás javára, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján azonban jelenleg nem jár nekik magasabb járadék.

A többség persze átvette a reálhozamot, ami annak idején összesen 233,2 milliárd forint, vagyis számlánként körülbelül 70 ezer forintos összeg volt. A szórás persze nagy volt, voltak, akik egyáltalán nem kaptak pénzt, mások százezreket vehettek fel.

Jól jártak a maradók

A legjobban persze az a nem egészen 56 ezer pénztártag járt, aki annak ellenére is kitartott a magánnyugdíjpénztár mellett, hogy az akkor még nemzetgazdasági miniszterként dolgozó jelenlegi jegybankelnök, Matolcsy György azzal fenyegette meg a maradókat, hogy nem kapnak állami nyugdíjat. Ezt a döntést persze később visszavonták, a maradó tagok csak a 2010. novemberig teljesített szolgálati idejük után csökkentett járadékot, a többi szolgálati időre teljes nyugdíj jár nekik is. Sőt, ha visszalépnek az állami rendszerbe, megkapják a teljes nyugdíjat, ezt még akár a nyugdíjba vonulás után is bármikor megtehetik, hiszen az állam utólag is kifizeti nekik a csökkentett és a teljes nyugdíj különbözetét.

A magánnyugdíjpénztárak 2011. május 31. óta elért hozama
PénztárPortfólióHozam
HorizontKlasszikus37,30%
HorizontKiegyensúlyozott70,50%
HorizontNövekedési71,20%
BudapestKlasszikus33,74%
BudapestKiegyensúlyozott63,75%
BudapestNövekedési78,07%
MKBKlasszikus36,66%
MKBKiegyensúlyozott68,24%
MKBNövekedési78,50%
SzövetségKlasszikus22,68%
SzövetségKiegyensúlyozott68,05%
SzövetségNövekedési81,64%
Forrás: MNB, Napi.hu-számítás

A reálhozam pedig a maradóknak is visszajár, nem is akármennyi. A magánkasszák ugyanis 2011. május 31-e óta egészen jól teljesítettek. Az MNB adatai szerint körülbelül 90 milliárd forintnyi hozamot termeltek a tagságnak, a Napi.hu számításai szerint pedig a portfóliók hozama 22,7-81,6 százalékot emelkedett azóta. Ez éves szinten 2,6-7,9 százalékos hozamnak felel meg.

Milliók járhatnak vissza

Ráadásul a magánkasszáknál a növekedési portfóliók hozama lett a legnagyobb, amelyekben a legtöbb tag megtakarítása van. Ezek árfolyama az államosítás óta 71,2-81,6 százalékkal emelkedett, ami éves szinten 7,1-7,9 százalékos hozamot jelent. Az árak, miközben a pénztári alapok közül a legnagyobbak több mint 70 százalékos hozamot értek el, alig 16,5 százalékot emelkedtek, tehát a hozamok döntő része reálhozamnak számít.

A magánnyugdíjpénztárakban tavaly év végén az MNB adatai szerint 247,5 milliárd forint volt, vagyis egy tag átlagosan 4,426 millió forintos egyenleggel rendelkezett. A 2011-es visszalépések óta egy átlagos egyenleg 2 millió forinttal lett nagyobb, és mivel azóta tagdíjak csak minimális mértékben folytak be a pénztárakba - ráadásul ezek olyan egyéni befizetések, amelyek visszajárnak a reálhozammal együtt -, a növekedés döntő része a hozamoknak köszönhető. Ez alapján a tagok átlagosan akár 1,5 millió forintot vagy még annál is többet felvehetnének most reálhozamként, ha visszalépnének a tb-rendszerbe. Ráadásul a kasszák idei teljesítménye is jó, így ez az összeg folyamatosan nő.