A fogvatartottak kötelező foglalkoztatását egy 2011-ben született kormányrendelet valamint BM rendelet szabályozza. E jogszabályok előírják, hogy az egészségügyi intézményeknek, kórházaknak bizonyos eszközöket, közte egészségügyi papírtermékeket, egészségügyi munkaruházatot a büntetés-végrehajtástól kötelesek beszerezni, és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP) központi ellátó szervnek nevezi ki, amely ezt az ellátási kötelezettségét a BV Holdingon, pontosabban annak egyes cégein keresztül gyakorolja. Más piaci szereplőtől csak akkor rendelhetnek a kórházak, ha az ajánlati ár több mint 20 százalékkal alacsonyabb (visszafele számolással: a BV Holding ára legfeljebb 25 százalékkal drágább).

A BM rendelet termékeket felsoroló melléklete 2015. július 1-étől az egyszer használatos nem szőtt termékekkel - kabátok, műtős sapkák, zsilipruhák, lepedők, védőruhák, műtéti szettek - bővült ki. Ezekről a termékekről tudni kell, hogy a gyártásuk komplex, kiemelkedően szigorú szabványok és technológiai folyamatok jellemzik, emiatt és a folyamatos minőségellenőrzés okán is rendkívül tőkeigényes. Nem véletlen, hogy a piacot jellemzően a nagy külföldi gyártók versenye dominálja, akik magyarországi leányvállalatikon keresztül értékesítenek. Magyarországi előállítással mindössze két cég foglalkozik. Összesen 8-10 cég biztosítja a kórházak éves szinten 4-5 milliárd forint értékű steril műtői textiligényét.

Gyárt vagy csak átcsomagol?

A BV Holding fogvatartottakat alkalmazó cégei saját gyártásban eddig a nem steril eszközökkel kapcsolatos igényt sem voltak képesek kielégíteni, igaz, a rendelet az ellátási kötelezettség keretében ezt nem is írja elő, csak a folyamatban való közreműködést. A pótlásra jellemzően piaci cégeket bíznak meg, közbeszerzési eljárás nélkül, alvállalkozóként. A hírek szerint ilyenkor piaci szereplőknek "kölcsönöznek" néhány fogvatartottat például a mosodába. A szabályozás versenykorlátozó mivoltát 2016-ban bejelentésre a versenyhivatal kétszer is vizsgálta, s mindkétszer rendben lévőnek találták arra hivatkozva, hogy más cégek számára is nyitva áll a lehetőség, hogy rabokat alkalmazzanak a kedvezőbb elbírálás érdekében.

A steril műtéti textíliák szigorú gyártási technológiájánál azonban ez teljesen életszerűtlen megoldás lenne. A Bács-Kiskun megyei kórház számára kiírt közbeszerzés az első olyan tender, amelyben ez a termékcsoport - egyszer használatos nem szőtt termékkör - szerepel, s amelyből már a kiírásból láthatóan a piaci cégek lényegében kiszorulnak. A tendert a BVOP, mint a termékekre ellátási kötelezettséggel rendelkező központi ellátó szerv írta ki.

Rabok nélkül nem rúgnak labdába

A kiírás 43 pontból áll, ebből 28-nál értékelési szempont - a 100-ból 30 súlyszámmal - a fogvatartottak foglalkoztatása. Ezt a 28 pontban szereplő termékcsoportot tudja szállítani a BV Holding illetékes cége, az Adorján-Tex Kft, amely Sátoraljaújhelyen egy tiszta terű varrodával rendelkezik, amelyet a rendelet kibővítése után alakítottak ki erre a célra. Miután a hagyományos piaci szereplők a gyakorlatban nem tudnak rabokat foglalkoztatni, a pontozásból látható, hogy nem fognak labdába rúgni.

Mellesleg a tenderkiírásban érdekes módon olyan eszközök is szerepelnek, amelyek már vagy nincsenek a piacon vagy nem kompatibilisek a jelenlegi kórházi infrastruktúrával, ami arra utal, hogy igencsak sebtében rakták össze az anyagot.

A kiírással kapcsolatban az egyik piaci szereplő előzetes vitarendezést nyújtott be, megállapítva, hogy az több ponton ellentétes a közbeszerzési törvénnyel. Kifogásolta, hogy nem maga a kórház a kiíró, így az elbírálás szakmaisága megkérdőjelezhető. Problémásnak találta, hogy a kiíró BVOP maga is érdekelt az eljárásban, miután ismert, hogy az ajánlatot beadni képes 8-10 cég közül egyetlen egy olyan van, amelyik fogvatartottakat alkalmaz, az Adorján-Tex Kft., amely felett viszont a BVOP gyakorol felügyeletet.

Az előzetes vitarendezési kérelemben megkérdőjelezte, hogy az elbírálás szempontjainál, 28 termékcsoportban a termékkörben megszokott legalacsonyabb ár ténye helyett a legjobb ár-érték arányt vizsgálják, noha ezt a műszaki-minőségi megfelelőségnél kellene górcső alá venni.

Jóval drágább is lehet

Emellett számítással támasztotta alá, hogy a bírálati szempontok sértik a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A fogvatartottak alkalmazása ugyanis olyan nagy súllyal esik latba, hogy akár háromnegyedével magasabb ár esetén is a rabokat foglalkoztató jön ki nyertesnek. Azaz a kórházaknak akár ennyivel többe kerülhet a termékek beszerzése, ami nem egyeztethető össze a hatékony gazdálkodási kötelezettségüket.

A megkeresést a BVOP azonban elutasította, szintén arra a hivatkozva, hogy bármely piaci szereplő alkalmazhat fogvatartottakat. A közbeszerzési eljárás  augusztus 8-án zárul.

A piaci szereplőket képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunk megkeresésére úgy vélte, kockázatos, ha monopolhelyzet alakul ki egy alapvető kórházi termék ellátásában, s nagy kérdés, hogy egy olyan termékcsoportot, amelyet eddig 8-10 nemzetközi hátterű, tőkeerős, minőségbiztosítással és folyamatosan fejlesztett technológiával ellátó cég biztosított, hogyan állít elő most egyetlen magyar, fogvatartottakat alkalmazó vállalkozás.

Illetve annak is vannak kockázatai, ha a cég saját hiányos kapacitásait bizonytalan eredetű ázsiai importtal egészítik ki. A piac monopolizálódása az ellátás- és a betegbiztonság mellett a drágulás esélyét is felveti - figyelmeztetett Rásky László.