A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott első becslése szerint az idei első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedéshez a piaci alapú szolgáltatások, különösen a kereskedelem és a turizmus járult hozzá legnagyobb mértékben.

A várakozásoknál kissé gyorsabban nőtt a hazai GDP az első negyedévben - írja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá, az ipari termelés és az építőipar némileg lassult. A mezőgazdaság feltehetően kevésbé húzta vissza a növekedést. A felhasználási oldalon gyorsulhatott a fogyasztás növekedése, erősek maradhattak a beruházások, míg a külkereskedelem kevésbé húzhatta vissza a növekedést, mint tavaly.

Kapcsolódó

A következő negyedévekben a lakás- és irodapiaci átadási hullám, a felgyorsuló állami és uniós támogatású beruházások, valamint további feldolgozóipari beruházások hatására gyorsulhat a gazdaság növekedése, amit a továbbiakban is élénk fogyasztás támogat - fejtette ki.

A következő negyedévekben a GDP növekedése elérheti az 5 százalékot. A kedvező áthúzódó hatások miatt a Takarékbank 4,5-ről 4,6 százalékosra javította az idei, és 3,6-ról 3,8 százalékosra a jövő évi növekedési előrejelzését, hozzátéve, hogy a számos felfelé mutató kockázat miatt akár gyorsabb növekedést is elérhet a magyar gazdaság.

Virovácz Péter, az ING Bank vezetője elemzője kiemelte, hogy az év eleji dinamikus béremelkedés erőteljesen hozzájárulhatott a háztartások vásárlási hajlandóságának növekedéséhez.

A következő negyedévekben az ipari kapacitások beindulásával a szektor hozzájárulása növekedhet. Az építőipar az előző évi szárnyalás után érdemben nem járulhatott hozzá a bővüléshez, míg a mezőgazdaság vélhetően a várakozáson felül teljesített az év első három hónapjában.

A vártnál jobb adatok fényében az ING 4 százalékra emelte az idei egész éves GDP növekedési előrejelzését. A bővülés mögött az év hátralévő részében is elsősorban a fogyasztás állhat, ugyanakkor az ipar fellendülésével a nettó export is érdemi javulást mutathat.

Ürmössy Gergelynek, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjének nem okozott meglepetést az első negyedéves GDP növekedési ütem. A KSH közleményéből csupán annyit tudható biztosan, hogy a piaci szolgáltatások növekedése jelentős mértékben támogatta a magyar GDP emelkedését. A növekedés szempontjából kritikus szerepe lehetett a gyors tempóban élénkülő belső keresletnek, amelyet több tényező is támogatott: az emelkedő nettó reálbérek, az EU-s források által felpörgetett beruházások, valamint a választásokat megelőző nagy volumenű kormányzati kiköltekezés. Nagy kérdés, hogy a nettó export miként járult hozzá a növekedéshez az első negyedében - vetette fel a vezető elemző.

Az Erste szakértőinek becslése szerint idén 3,7 százalékos lehet az éves növekedési ütem, ami elsősorban a belső keresletre támaszkodhat. Úgy látják, hogy az eurózóna konjunktúrának köszönhetően pozitív kockázatok övezik az előrejelzésüket, amelyeket azonban bizonyos mértékig árnyalják a magyar gazdaság strukturális hiányosságaiból fakadó korlátok, például az egyre fokozódó munkaerőhiány.

A CIB Bank elemzőinek véleménye szerint a kedden kiadott GDP-adatok a tavalyi negyedik negyedévihez hasonló növekedési képre utalnak. A megelőző két negyedév folyamán is a piaci szolgáltatások járultak hozzá legnagyobb mértékben a GDP növekedéséhez. A havi adatok alapján a növekedés továbbra is széles bázisú lehetett, erőteljes belső kereslettel, a háztartások fogyasztásának további bővülésével.

Az idei évben is erőteljes, a 2017-eshez hasonló vagy kissé lassabb ütemű GDP-növekedés valószínűsíthető a CIB elemzői szerint. A piaci szereplők átlagos várakozása 3,8 százalék körüli növekedést vetít előre 2018 egészére - írták.

A kép forrása: Pixabay.