Az önyp-k összesített vagyona 1288 milliárd forintra, éves szinten 10,5 százalékkal nőtt, ráadásul a kasszák közel 7 százalékos hozamot és 5 százalékos reálhozamot értek el. Az ÖPOSZ-hoz tartozó 52,1 milliárdos vagyonnal rendelkező önsegélyező és egészségpénztárak tagjai 2017-ben 39,5 milliárd forintot költöttek szolgáltatásokra - áll a beszámolóban.

"Az érintett önkéntes nyugdíjpénztárak 6,78 százalékos átlagos becsült hozamot értek el tavaly, az infláció hatásával együtt számolt reálhozam pedig 4,7 százalék volt. Szintén kedvező eredmény, hogy az egy önkéntes nyugdíjpénztári tagra jutó vagyon 2017 végén 1,22 millió forint volt, ez pedig az egy évvel korábbi szinthez képest 10 százalékos növekvésnek felel meg" - magyarázta az adatokat Kravalik Gábor, a szövetség elnöke.

Kapcsolódó

Az ÖPOSZ-szal együttműködő egészség- és önsegélyező pénztárak 2017-et 51,2 milliárd forintos összvagyonnal zárták. Tagjaik az év során 7,3 millió alkalommal fizettek egészségszámlájukról a különböző szolgáltatásokért, amelyekre összesen 39,5 milliárd forintot költöttek. Alkalmakra kiszámolva ez több mint 5300 forintos átlagot jelent.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni befizetések összege 2017-ben meghaladta a 90 milliárd forintot, ami 25 százalékos emelkedést jelent. Az önsegélyező és egészségpénztárak tagjai pedig 23,1 milliárd forintot fizettek be egyénileg, ez pedig 44 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget - a szervezet adatai szerint.

"Bár az egyéni befizetések látványos növekedése örömteli, a tavalyi összesített adatokból az látható, amire számítani lehetett a negyedéves részadatok alapján is: azaz a munkáltatói befizetések csökkentek. Az önkéntes pénztáraknál éves szinten közel 5 százalékkal, az önsegélyező és egészségpénztáraknál pedig közel 40 százalékkal" - írta a közleményben Kravalik.

A szakértő azzal magyarázza ezt, hogy 2017-ben a korábbinál magasabb adókulcs volt érvényben a béren kívüli juttatásként adható cafeteriaelemre. A pénztárakban a munkáltatói hozzájárulások bővülésére nagy szükség lenne, hogy növekedjen a takarékoskodó munkavállalók tábora. Az ÖPOSZ szerint ugyanis sokan vannak még, akik csak a munkáltatójuk segítségével tudják megkezdeni a takarékoskodást. Emellett az ÖPOSZ abban bízik, hogy a nettó fizetések emelkedése miatt még többen lépnek a takarékoskodás útjára a pénztári megoldások segítségével.

Idén pedig ez meg is valósulhat: a pénztári tagsághoz adható hozzájárulás adóterhe közel 3 százalékponttal 41 százalék alá csökkent. Az alacsonyabb adókulcs miatt pedig sok munkáltató számára lehet vonzóbb a béren kívüli juttatások között népszerűnek mondható pénztári hozzájárulás.

Az ÖPOSZ a Századvég Gazdaságkutatóval közösen korábban kidolgozott egy javaslatot. Ez a javaslat tovább növelné a pénztári megoldások népszerűségét, ezzel még több ember számára tenné vonzóvá az öngondoskodást. A javaslat lényege az, hogy azoknak a tagoknak, akik nem csak munkáltatójukra támaszkodnak, de maguk is részt vesznek a megtakarításban, azok számára az egyéni befizetéseik mellett a munkáltatói hozzájárulás után is járna adókedvezmény. A javaslat részleteiben még mindig nem ismert, tavaly májusban egy konferencián a Századvég által bemutatott koncepciót a Napi.hu is részletesen elemezte.

Ahogy lapunk azt is bemutatta, hogy a Magyar Nemzeti Bank is titkon az önkéntes nyugdíjpénztári tagság felé terelné az embereket: 1 millió új öngondoskodót akarnak az elkövetkező 10 évben. Egy korábbi közlésük alapján így készülhetnek fel a 2030-as évekre, ameddig a jegybank szerint fedezett az állami nyugdíjrendszer.

A fotó forrása: Unsplash.