A központi költségvetés adóssága múlt pénteken 24 812 milliárd forintra csökkent, ami 544 milliárd forinttal alacsonyabb az előző heti adatnál. A bő félezer milliárdos csökkenésnek több oka is van - közölte a Napi.hu kérdésére az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Eszerint csaknem 150 milliárd forint értékben előtörlesztettek az Európai Beruházási Bank (EIB) által nyújtott hitelt, emellett a múlt héten közel 200 milliárd forint összegben járt le diszkont kincstárjegy. Az euró árfolyamában bekövetkezett 6 forintos csökkenés a devizában fennálló adósság forintértékének jelentős, a dollár-euró árfolyam változása pedig a betétek forintértékének kisebb mértékű csökkenését eredményezte.
Az előtörlesztéseknek és a lejáratoknak köszönhetően a központi költségvetés adóssága a három hónappal ezelőtti szintre esett vissza. A GDP-arányos adósságmutató pedig az előző heti 76,6 százalékról 74,9 százalékra mérséklődött, ami megegyezik a múlt év végi GDP-arányos szinttel. Volt honnan visszaesni, hisz tavaly év végén 23 881,1 milliárdos adósságról adott számot a ÁKK, ami a tavalyi GDP 74,9 százalékának felelt meg. Utóbbi megegyezett a múlt heti értékkel, miközben a nominális adósság ezer milliárd forinttal magasabb - a gyors gazdasági növekedés magyarázza a különbséget.
Az év folyamán az adósságot növelte a költségvetés folyó hiánya mellett a Budapest Bank megvásárlása (200 milliárd forint), az uniós pénzek kiesése miatti többlet finanszírozási igény, amely a Költségvetési Tanács (KT) elemzése szerint már az első féléveben elérte a 300 milliárd forintot, ami azóta tovább nőtt. Ezen egyedi folyamatok miatt - olvasható a KT elemzésben - nehezebb az adósságállomány csökkentése, ám ennek ellenére elérhető az év végére kitűzött államadósság-csökkentés. Utóbbi véleményen van KT mellett az ÁKK Zrt. is, illetve az NGM szintén ezt ígéri.
A második félévben a költségvetés hiánya - így a finanszírozási igénye - jelentősen már nem emelkedik, sőt a november-decemberben várható bevételi többletének köszönhetően csökken is. Ráadásul az év eleji erőteljesebb eladósodás részben az év végi lejáratokat fedezi, így az ÁKK az utolsó negyedévben várhatóan visszafogja az államkötvény-kibocsátásait, ami szintén segíti az államadósság mérséklődését.
A KT megjegyzi, hogy amennyiben a második félévben megérkeznek az elmaradt uniós támogatások - vagy akár annak egy jelentősebb része - az is nagymértékben hozzájárulhat az adósságráta csökkenéséhez. Ha viszont mégsem érkezne meg az uniós támogatás és az államadósság mégsem csökken a várt mértékben, az sem von maga után szankciókat, ugyanis a pénzügyi stabilitási törvény idei módosítása szerint - amikor már látták az NGM-ben a problémát - az államadósság-mutató számításakor nem kell számításban venni az uniós elszámolások késlekedése miatt keletkező többletadósságot. Ennek a megoldásnak köszönhetően az állandósságmutató akkor is csökkenhet, amikor az adósság emelkedik.