Magyarországnak legkésőbb 2024. december 31-ig fel kell oldania a lakossági napelemes rendszerek által termelt áram betáplálási lehetőségének tilalmát ahhoz, hogy hozzáférjen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatási forrásaihoz – írja a 24.hu.
A határidő ugyan még messze van, ám a kabinetnek már idén március 31-ig valamilyen reformot kell végrehajtania az Európai Bizottság javaslata alapján.
Ezt a javaslatot amúgy már november 30-án ismertették. A novemberi bizottsági mérföldkő az ágazati érdekképviselet szerint szembeötlő módon a kormányzati napelemstopra reagál. Ebben vázolják azokat a szükséges reformokat és beruházásokat, amelyeknek a végrehajtása esetén Magyarország hozzáférhet a helyreállítási alap, az RFF vissza nem térítendő forrásaihoz.
Ez 5,8 milliárd eurót, vagyis mintegy 2320 milliárd forintot tesz ki.
Ezek között szerepel a napenergia alkalmazásának ösztönzése is. Előírásszerűen megállapítják, hogy legkésőbb 2024. december 31-ig hatályát veszti az az intézkedés, amely ideiglenesen megszüntette azt a lehetőséget, hogy az újonnan épített (legfeljebb 50 kVA kapacitású) lakossági fotovoltaikus rendszerek áramot tápláljanak be a hálózatba.
Az írás idézi a MANAP Iparági Egyesület elnökét, aki szerint jelenleg a szektorban megrendelői és kivitelezői oldalon is hatalmas a bizonytalanság. Tömeges cégbezárásokról egyelőre szó sincs, hiszen az iparág jelentős számú megrendeléssel van ellátva 2023-ra, az év első félévben szinte biztos, hogy mindenkinek lesz munkája. Hogy mikor látszódhat, hogy ez a megrendelés-állomány már nem elég, azt még nem tudni. Azonban ágazati szinten kijelenthető, hogy ha 2023 első felével bezárólag nem látnak tisztán a szereplők, akkor gondok lesznek.
Mindenkinek az az érdeke, hogy a napelemstopot a lehető leghamarabb feloldják, de még ennél is fontosabb, hogy a kilátások minél hamarabb körvonalazódjanak
– magyarázta Szolnoki Ádám.
Optimista-realista forgatókönyv, hogy március végéig bejelentenek valamilyen kézzelfogható dolgot,
ám a legrosszabb forgatókönyv az, hogy nem lesz érdemi álláspont, és csak 2024 végével oldják fel a betáplálási stopot. Két évet ugyanis biztosan nem fog kibírni az iparág új megrendelések nélkül.
A kormány magyarázata szerint a napelemstopra azért volt szükség, mert az áramhálózat nem bír el több csatlakozót. A korszerűsítésre elvileg készen állnak a tervek, de ez szerintük csak uniós pénzből lenne megoldható.
Az érdekképviseletnél azonban úgy látják látják: messze nem a teljes hálózattal van gond.
Mint korábban a lap megírta, a napelemes szakmában széles körben osztják a nézetet: valótlan az a kormányzati állítás, hogy az ország áramhálózata nem képes befogadni a hmke-k által megtermelt energiát. Adataik szerint a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) fővezeték-hálózata körülbelül 50 százalékos mértékben terhelt, tehát bőségesen lenne kapacitása. A háztartások a teljes hazai áramtermelés mindössze 3 százalékát adták tavaly, és ez a szűkös mennyiségű villamosenergia ki sem jut a Mavir átviteli hálózatára, hanem már az elosztói hálózaton felhasználódik.
Szolnoki Ádám szerint valós probléma, hogy az elosztóhálózaton lokális jelleggel, bizonyos pontokon nincs megfelelő átviteli kapacitás. Például vannak olyan területek, vezetékszakaszok, amelyekre olyan sok napelemes rendszer kapcsolódott, hogy a betáplálás nem volt lehetséges azért, mert például a hálózat nem volt képes kezelni a hmke-k által termelt időjárásfüggő kapacitást. Abban viszont konszenzus van a szakmában, hogy
az országos vezetékhálózat legfeljebb 10-15 százalékára igaz, hogy problémás hálózati pontokat tartalmaz, a teljes rendszerre nem.
Azzal senki nem vitatkozik, hogy a hálózat fejlesztésre szorul, ám a kormány az alaposabb előkészítés helyett a betáplálási stoppal egy fűnyíróelvet alkalmazott, amely a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás, viszont figyelmen kívül hagyja a piac alapvető igényeit – érvelt a MANAP vezetője.
Van némi jele annak, hogy meggondolhatta magát a kormány a napelemekkel kapcsolatban
A lehető legtöbb napelemet kell csatlakoztatni az országos hálózathoz, a kormány ezért megelőlegezi az ehhez szükséges fejlesztések uniós támogatásait – mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! hétfői adásában.
Steiner Attila szerint Magyarország energiabiztonsága érdekében kell az energetikai rendszert fejleszteni. Az államtitkár szerint az ukrajnai háború hatásai miatt egyre fontosabb a helyben megtermelt energia, a napelemek terjedése viszont olyan ütemű volt az elmúlt években, hogy túlterhelhetik az országos hálózatot.
Az államtitkár úgy véli, hogy a fejlesztések ütemében fokozatosan megszűnhet a betáplálási moratórium, de addig meg kell vizsgálni, hol indokolt a fejlesztés. Azok kapcsolhatják a naperőműveiket a korábbi szabályok szerint az országos hálózathoz, akik október 31-ig bejelentették a csatlakozási igényüket.