A világ az utóbbi nyolc hónapban gyökeresen megváltozott. A döntéshozók a saját otthonukban vagy helyi irodájukban ülnek, és elsősorban videokonferenciák útján tanácskoznak, így hozzák meg a döntéseiket is. Ez komoly hatással van a társaság illetőségére és adófizetési kötelezettségére.

Például, ha egy holland cégnek - egy helyi ügyvezető mellett - két magyar ügyvezetője van, úgy jelenleg nehezen cáfolható, hogy az üzletvezetés központja Magyarországon van, ami azzal a nem várt következménnyel jár, hogy a társaságnak Magyarországon kell az adóját megfizetnie - hívja fel a figyelmet Gondi Anilla, a Jalsovszky szakértője.

Kapcsolódó

Bár egy cég elsődlegesen az illetőség országában adózik, bizonyos esetekben abban az országban is adóztatható, ahol a tevékenységét végzi. Ilyenkor a kettős adóztatási egyezségek gondoskodnak arról, hogy a társaságnak ne kelljen az adót mindkét országban megfizetnie. Ilyen adófizetési kötelezettséget keletkeztet például az, ha egy társaság a tevékenysége végzésének országában irodát tart fenn. Az iroda - adózási szakszóval - telephelynek minősül és a társaság az ennek a telephelynek betudható nyeresége után ebben az országban adózik.

Home office-os dolgozó miatt is keletkezhet adófizetési illetőség

Egy jövő évtől hatályos törvénymódosítás azonban - a járványhelyzettel karöltve - változást hoz abban, hogy mely élethelyzetben kell a tevékenység végzésének országában adót fizetnünk. Mi a helyzet abban az esetben, ha egy német vagy argentin cég távmunkában Magyarországon foglalkoztat egy munkavállalót - ami a jelen egészségügyi helyzetben nem egy egyedi eset. Úgy kell-e tekinteni emiatt, hogy a német vagy argentin cég a tevékenységét Magyarországon végzi, és az adókötelezettsége is itt keletkezik?

"Jelenleg nem. 2021-től viszont már a válasz igen is lehet. Hiába nem tart fenn a külföldi cég Magyarországon irodát, a Társasági adó törvény jövő január 1-jétől érvényes rendelkezése alapján a társaságnak Magyarországon akkor is telephelye keletkezik, ha egy Magyarországon tartózkodó személyen keresztül nyújt szolgáltatást, és a szolgáltatás időtartama 12 hónapon belül meghaladja a 183 napot" - magyarázza a szakértő. Azaz a külföldi vállalkozás egy Magyarországon "home office"-ban dolgozó alkalmazottján keresztül is adókötelessé fog válni Magyarországon.

Fontos látni, hogy a kettős adóztatási egyezményeink általában még felülírják ezt a szabályt, ezért a magyar személyt foglalkoztató német cégnek nálunk még mindig nem lesz adókötelezettsége, de például egy argentin cégnek már igen - tekintettel arra, hogy Argentínával nincs kettős adóztatási egyezményünk - jegyezte meg Gondi Anilla.

Elméletileg?

A fenti adókötelezettségeknél pár évvel ezelőtt még csak elméleti kockázatot jelentett az, hogy megállapítják egy külföldi társaság magyar illetőségét vagy magyarországi telephelyét. Az adóhatóság nem tett megállapításokat ilyen ügyekben. Ennek az egyik fő oka az volt, hogy a hatóságok nem is rendelkeztek olyan információkkal, amelyek alapján a vállalkozás tényleges működését feltérképezhették volna.

A nemzetközi információcsere fokozatos bővülésével párhuzamosan azonban ez a helyzet változik. Ennek hatásait már most lehet érezni az adóhatóság eljárásában is, ezért ne lepődjön meg a külföldi társaság magyar ügyvezetője vagy home office-ban dolgozó munkavállalója, ha a NAV kopogtat az ajtaján, hogy a társaságánál magyar adókötelezettséget állapítson meg.