Az egyes országok saját forrásból nem rendelkeznek megfelelő információval annak ellenőrzésére, hogy a magánszemély külföldön keletkezett és külföldi bankszámlán jóváírt jövedelme után a hazai adót valóban bevallotta és megfizette, vagy sem – mondta el az Economnak a Niveus adótanácsadási üzletágvezetője.

Ám értelemszerűen nem szeretnének az ilyen jövedelmekből származó adóbevételekről sem lemondani, ezért sorra születnek az államok között az információcsere egyezmények – hangsúlyozta Antretter Erzsébet.

Máshol sincs másképp

A NAV nemzetközi információcserében való részvétele a kezelt pénzügyi- és személyes adatok miatt törvényi felhatalmazást igényelt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény ezt biztosította. A kereteit a Magyarország által kötött két- és többoldalú nemzetközi egyezmények, illetve hazánk uniós tagságára figyelemmel az Európai Unió irányelvei töltik meg tartalommal.

A kiindulási pont, hogy a személyi jövedelemadó-bevallás helyes tartalma, a bevallástervezet kiegészítése a magánszemély felelőssége minden esetben, nincs ez másképp a külföldről származó bevételeivel kapcsolatban sem.

A magánszemélynek tehát az elsődleges feladata, hogy a bevallástervezetét minden az adóévben megszerzett jövedelmével kiegészítse. Ha nem így történik és a bevallott, illetve a NAV tudomására jutott adatok eltérnek, az első lépés jellemzően egy támogató eljárás megindítása lesz.

Kedves hatósági érdeklődés

A támogató eljárásban az adóhatóság az adózó bevonásával keres magyarázatot az információcsere adatai és a bevallás adatai közötti eltérésre.

Ha ennek során kiderül, hogy az eltérés nem az adózó hibája, hanem például a bank által jelentett adat hibás, akkor a támogató eljárás eredményesnek bizonyul és az adóhatóság lezárja az ügyet.

Amennyiben viszont a támogató eljárás eredménytelenül végződik, az adóhatóságnak lehetősége van ellenőrzést indítani.

Ha ennek eredményeképpen adóhiányt tár fel, akkor adóbírságot, késedelmi pótlékot, vagy akár a hiányos bevallás miatt mulasztási bírságot is kiszabhat az adózóval szemben.

Úgy gondolják, a NAV nem szerez róluk tudomást

Antretter Erzsébet szerint nagy valószínűséggel még sokan lehetnek azok az adózók, akik vagy ismereteik hiánya miatt, vagy azért „feledkeznek meg” bizonyos jövedelmükről bevallásuk kitöltése során, mert az adóhatóság úgysem szerez tudomást róla.

Igaz, a tendencia javul, akár csak az áfa-bevallások esetében. Ám az nem jellemző, hogy az adózók a korábbi évek eltitkolt jövedelmeit saját elhatározásból utólag bevallják, és megfizetik az elmaradt adótartozást. Ha azonban az adóhatóság támogató eljárás kezdeményez és önellenőrzésre szólítja fel őket, vagy csak tudomásukra jut, hogy másnál ez történt, akkor jó eséllyel előkerülnek az ilyen rejtett jövedelmek.

A Niveus tapasztalatai szerint a NAV egyre nagyobb energiát fordít az ilyen eltitkolt jövedelmek felkutatására.

Ugyanakkor jó érzékkel megválasztott hozzáállás, hogy elsősorban a bevételeknek a költségvetésbe történő tényleges befolyására törekszenek.

A határokon átnyúló jövedelmek vizsgálatának jelentősége emellett azért is nő folyamatosan, mert évről-évre emelkedik a kölcsönös információcserében résztvevő országok száma, így az elérhető adatok mennyisége is.

Az adóhatóság ezeknek köszönhetően nem csak a külföldi számlák egyenlegét láthatja, hanem arról is tudomást szerez, ha valaki értékpapírszámlával rendelkezik, és azon történt tranzakció.

Így ezek adóvonzata után is érdeklődhet, kibővítve ezzel az ellenőrzési célpontok körét.