Pénteken a kormányfüggetlen Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) rendezésében szerveztek konferenciát Gödöllőn, ahol sokadik meghívás után a Fidesz is képviseltette magát. A rendezvényre az Önkormányzatok Fejlesztési és Költségvetési Kiállításán került sor, amit Gödöllőn, a MÖSZ elnök Gémesi György városában tartottak.

Gémesi nyitóbeszédében elmondta, hogy mostanra a MÖSZ által tömörített települések lélekszámban meghaladták a "rivális" Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét (TÖOSZ) és talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány kénytelen számolni velük is.

Mindemellett kifejezetten hangsúlyozta, hogy a MÖSZ sohasem a kormány ellenében, hanem az önkormányzatok érdekeiért formálódott, és reméli, hogy az ország vezetése nyitott a kettős összefogásra, és arra a szakmai tudásra, amit a helyi vezetések tudnak felkínálni, a közös munka elvégzéséhez.

A sokéves hallgatás után, Navracsics Tibor, uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős miniszter személyében érkezett az az "érdemi válasz," amire a MÖSZ várt. A kormánytagok részvételével létrejövő konferenciát többen is lehetséges fordulópontnak nevezték, de a sok udvarias gesztus mellett, nem maradt szó nélkül az elmúlt évek mércéje sem.

A számok nyelvén

Navracsics egy meglehetősen tömör előadással igyekezett feltölteni az oldalak közt kialakult árkot. Azt mondta, hogy mivel a 2021-2027-es időszakra szánt EU-s költségvetés túl későn lett elfogadva, a magyar kormány, a nemzeti költségvetésből kezdték finanszírozni az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) foglaltakat.

Ennek megvalósításához, az előző 2014-2020-as időszakra 8 ezermilliárdot kaptunk az uniótól, de bár késésben vagyunk, ha sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor a végrehajtáshoz több mind 14 ezermilliárdot juttatnak nekünk, a digitális és a zöld átállást elősegítő befektetéseken túl.

Elmondta, hogy ebből a Terület és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz letöltés) keretében 1,8 ezermilliárdos kosarat szánnak az önkormányzatoknak, de a számukra szintén fontos Modern Városok Programot is kiemelte, amelynek 4 ezermilliárdos keretéből, 2,2 ezermilliárdból eddig 272 projektet valósítottak meg.

Területfejlesztési szempontból elmondta, hogy míg Budapest a többi fővárossal versenyzik, és az EU átlaghoz képest 153 százalékos fejlettségi szinten van, a 2004-es 129 százalékról, emiatt ők nem is nagyon részesülhetnek támogatásból, addig sajnálatos módon több magyarországi régió is a fejlettségi lista alján kullog.

Észak-Alföld 49, Észak-Magyarország 50, Dél-Dunántúl 51 és Dél-Alföld 54 százalékon áll, ezek a régiók az elmúlt 18 év alatt, mindössze átlagosan 10-10 százalékkal kerültek közelebb az EU-s fejlettségi átlaghoz. Ezeknek a területeknek a felzárkóztatása fontos volna, de ehhez először meg a Bizottsággal kell dűlőre jutni.

Nincs itt  ̷s̷e̷m̷m̷i̷  túl sok látnivaló

Navracsics itt is elmondta, hogy ő bizakodó a megállapodással kapcsolatban, leginkább politikai akarat kérdése a dolog, és szerinte a kormány kész a kompromisszum kötésre. Azt mondta tárgyalásokban komoly meggyőzőerővel bírnak majd az európai Egységes Piaci Eredménytábla közbeszerzésekre vonatkozó adatai, amin Magyarország sárga jelzést kapott.

Kiemelte, hogy ezzel nem csak Spanyol- és Olaszországot, de még a szomszédos Ausztriát is megelőzzük, akik mind pirosra lettek értékelve. Velük szemben, mi Németországgal, Belgiummal és Hollandiával lettünk egy kategóriába sorolva, míg zöld jelzést a jelentősebb tagállamok közül, csak Franciaország és a Skandináv országok szereztek.

Itthon a legnagyobb problémának az közbeszerzések 3 hónapot meghaladó elbírálási ideje számít, és az, hogy a pályázatok több mint 20 százalékánál csak egy induló van. Esetünkben ez az összes közbeszerzés 39 százalékát jelenti, amivel a tagállamok közül 6. legrosszabb helyen vagyunk, megelőzve Romániát, Görögországot, Csehországot, Szlovéniát, és a sereghajtó Lengyelországot, ahol a pályázatok több mint felén indulnak egyedüliként a cégek.

Mindennek ellenére Navracsics elmondta, hogy természetesen van mint javítani a magyarországi közbeszerzési rendszeren, de mivel az EU saját felmérése szerint is, csak "átlagos" kockázattal járnak a magyarországi pályázatok, szerinte nem lesz akadálya annak, hogy megállapodjanak. Gimesi mindenesetre arról biztosította a minisztert, hogy külföldi kapcsolataival, a MÖSZ is igyekszik majd a háttérből segíteni a megállapodás összejöttét.

Szemtől szembe

Ugyan számokkal nem készült, de Navarcsics kijelentéseit némileg árnyalta az őt követő Karácsony Gergő felszólalása, aki azzal kezdte, hogy az operatív programok felett folytatott vitán túl, "pontosan tudjuk, azt, hogy van egy másik kérdés is előttünk, egy nagyjából 6 ezermilliárdos kérdés, a helyreállítási terv kérdése."

Elmondta, hogy az önkormányzatok eddig nem igazán tapasztalhattak partnerséget az országvezetés részéről, de ezt nem barátságtalanságból emeli ki, hiszen jó jel, hogy eljöttek a kormány tagjai, de szerinte csak őszinteséggel mehetnek előre, ehhez pedig szembe kell nézni a múlt mulasztásaival is.

A jogállamisági vita eldöntésére szerinte néhány hónap van csupán, és az ahhoz szükséges alapelvek közé tartozik a kormány és a helyi vezetőségek közti együttműködés is, és most nem befelé kell csupán kommunikálni, hogy ez létezik.

Leszögezte azt is, hogy a főváros egyáltalán nem követi a "minél rosszabb, annál jobb" politikáját, és a helyreállítási alap hazahozásában és ehhez az Európai Bizottság meggyőzésében, a kormány szövetsége szeretne lenni.

Őszintén és minden politikai cinizmus nélkül mondom, az önkormányzatok abban érdekeltek, hogy mielőbb megszülessen ez a megállapodás - tette hozzá.

Azonban, ahhoz, hogy ez megvalósuljon, érdemi változásokra lesz szükség az együttműködésben.

Kéz a kézben?

Karácsony elmondta, hogy mivel Budapest a magyar GDP nagyjából 50 százalékát termeli, nem is volna szüksége uniós forrásokra, viszont az, hogy a kormány büntetőpolitikát folytat, és intézkedései miatt saját bevételeiből sem részesül, az igencsak megnehezíti a helyzetük.

Ugyan a főpolgármester is több területen számon kérte a kormány magatartását, a felszólalását követő kerekasztalbeszélgetésen több ízben elhangzott, hogy Karácsony túl udvariasan fogalmazott. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere szerint az, hogy a kormány több pénzt von el, mint amiből a kötelező feladatai el tudnák látni az helyi vezetések, az nem csak a nemzetközi- és az önkormányzati joggal ütközik, de az Alaptörvénynek sem felel meg.

Az is kiemelendő, hogy erőteljes kivételezés van, a fideszes vezetésű önkormányzatokkal. A megyei jogú városok összehasonlításában, Érd polgármestere, Csőzik László elmondta, hogy míg 75 ezres településként ők egy "közepes" projektre elég 4,5 milliárdot kaptak a TOP Pluszból, és velük lakosságarányosan a Botka László vezette Szeged 8-9 milliárdot, addig Debrecent 200 ezer lakosával közel 40 milliárdhoz juttatták hozzá.

Csőzik elmondta, hogy valóban kivéreztetés folyik és különösen a pandémiás helyzet ürügyén elvont források (gépjárműadó, iparűzési adó) miatt, nem hogy előre lépni nem tudnak, de még a fenntartással is küszködnek. Talán azonban ennél is rosszabb a helyzet azokban a kisvárosokban, amik méretüknél fogva, se a Modern Városok Programból, se a Magyar Faluk Programból nem részesülhetnek, mondta el Pergő Margit TÖOSZ társelnök és Berhida polgármestere.

Az egyik legkomolyabb és sürgetőbb probléma, amit többen is említettek, az önkormányzatok rezsicsökkentésből való kizárása. Bár ennek határidejét egyes önkormányzatok részlegesen kitolhatták az év végéig, a legtöbb helyen 3-4, akár ötszörös költségek is fölmerülhetnek. Ennek kapcsán a belügyminisztérium szintén konferenciára érkező önkormányzati államtitkárával, Dukai Miklóssal addig eljutottak, hogy megpróbál haladékot, vagy valamilyen kompenzációt kérni a kormánytól.