Navracsics az uniós pénzekről: az első utalás idén már nem fog megtörténni

Az Európai Bizottság elnökének évértékelőjéről csütörtök este vitázott Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter és Balázs Péter, a CEU Nemzetközi Tanulmányok és Európai Tanulmányok tanszékének egyetemi tanára, volt európai uniós biztos. 

A beszélgetésen szó volt az EU korrupció elleni harcáról, melyben Magyarország is érintett, bár név szerint nem említette Ursula von der Leyen az évértékelő beszédében. Navracsics nem tulajdonít ennek különösebb jelentőséget, szerinte nem ez fogja meghatározni az uniós források sorsát. Az EU már előfinanszírozott Magyarországnak bizonyos projekteket a megegyezés reményében - árulta el a miniszter. 

– jelezte az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter, majd hozzátette, a helyreállítási alap folyósítása számviteli és belső eljárási okokra vezethető vissza. 

Balázs Péter szerint nehéz visszaépíteni az Európai Bizottság és az Orbán-kormány közötti bizalmat, amit az extrém gyors belföldi jogalkotás tovább nehezít. Szerinte biztos, hogy hazánk el fog bukni uniós pénzeket, már csak az a kérdés, mennyit. Ha a Bizottság nem fogadja el a kormány eddigi ígéreteit, akár az Európai Ügyészséghez való csatlakozás is szóba kerülhet. 

– mondta el Navracsics Tibor, ugyanakkor azt is hozzátette, a Bizottság eddig nem kérte ezt a vállalást. A korrupció ellen egyébként is hatékonyabb eszköznek gondolja a nemrégiben bejelentett közbeszerzési integritási hatóságot, mint az Európai Ügyészséget. 

Ez egy új antikorrupciós hatóság lenne, melynek függetlenségét úgy szeretné garantálni a kormány, hogy egy nemzetközileg elismert személyekből álló testület nyílt pályázaton választaná ki, pontosan kik vezetnék a közbeszerzések tiszta felhasználásáért felelős intézményt. A terület szakértői és a civil szervezetek viszont továbbra sem látnak kellő garanciákat arra, hogy valóban független lesz ez a hatóság, valamint arra sem, hogy a kormány az EU-s források megszerzése után is tűzzel-vassal fogja üldözni a korrupciót. A CEU oktatója egyébként azt mondta, egy ilyen korrupcióellenes hatóság „szükséges, de nem elégséges feltétele” a pénzcsapok megnyitásának. 

Frissítés: vasárnap hoz döntést az Európai Bizottság arról, hogy visszatartsanak-e uniós forrásokat Magyarországtól – ezt válaszolta a testület az RTL Híradónak. Szerdán a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy forrásaik szerint az Európai Bizottság a Magyarországnak szánt 22,5 milliárd euró 70 százalékának befagyasztását javasolja majd a jogállamisági problémák miatt. Ez körülbelül 6400 milliárd forintnyi uniós forrás megvonását jelentené, korábban sosem volt szó ekkora összegről.

Temérdek intézkedést jelentett be az EU

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán tartotta évértékelőjét, melyben bemutatta az EU jelenlegi prioritásait és az európai polgárokat érintő legsürgetőbb kihívásokat. Az Európai Unió legfontosabb tisztségviselője javarészt az Oroszország elleni büntetőintézkedésekről, Ukrajna támogatásáról, az energiaválság kezeléséről és a koronavírus-járványra adott válaszról beszélt. Több intézkedésre tett ígéretet, melyek hozzájárulhatnak Európa gondjainak magoldásához:

• Az energiafüggőség orvoslása érdekében 40 százalékról 7 százalékra csökkentették az Oroszországból importált gáz mennyiségét, a tározók töltöttsége pedig eléri a 84 százalékot. 
• A bizottság terveinek megfelelően a tagállamoknak csökkenteni kell a villamosenergia-felhasználást, az energiacégek hirtelen jött extraprofitját a rászorulók támogatására kell fordítani, valamint tartani kell a korábbi, gázár-sapkáról szóló javaslatokat. 
• Beharangoztak egy nyersanyagvédelmi törvénytervezetet, mely a közös ásványkincsek európai kézben tartását célozza annak érdekében, hogy az EU elkerülhesse a kiszolgáltatottságot.
• Rugalmasabb költségvetési rendszert hoznak létre, mely elsősorban a tagállamok kis- és középvállalati szektorát támogatja, átlátható beruházásokkal. 
• Hosszan szóba került a demokratikus értékek védelme, az álhírek és a korrupció elleni küzdelem, valamint az ezekkel kapcsolatos szabályok szigorítása. 

Von der Leyen szerint példátlanul kemény szankciókkal sújtották Oroszországot az agresszióért, melyek megrendítették az orosz gazdaságot, Putyin pedig el fogja veszíteni a háborút. Szerinte az oroszoknak ma már „mosogatógépeket és hűtőszekrényeket kell szétszerelni ahhoz, hogy mikrocsipeket tudjanak beszerelni a rakétáikba.” A bizottság elnöke azt is bejelentette, hogy az Európai Unió 100 millió euróval támogatja az ukrán iskolák újjáépítését, valamint biztosította Ukrajnát a további segítségnyújtásról. A felsoroltak mellett méltatta az EU hatékony fellépését a koronavírus elleni oltási kampányban, valamint a járvány utáni válság leküzdésében.

Európa győzelmét jósolják 

Balázs Péter az esemény felvezetőjében egyetértett a von der Leyen szavaival, miszerint Európa négy fronton vív háborút, ezekben pedig nyerésre áll. Narvacsics erre úgy reagált, hogy szerinte az igazi kérdés az, mégis milyen időtávlatban kerül ki győztesen az EU ebből a harcból. Hozzátette, a bizottság elnökének „nagy szerencséje van az orosz agresszióval”, mert ez egy olyan esemény, ami nagyon erős húzóerőt jelenthet az Európai egység irányába. 

A CEU oktatója ezután arról beszélt, szerinte a szankciós politika a diplomáciában nem jó cél – könnyen ki lehet játszani ezeket –, ezzel a bírálattal Navracsics is egyetértett. Ugyanakkor úgy látja, a büntetőintézkedéseknek helye van Oroszországgal szemben. 

Bírálták a gázársapka ötletét

Von de Leyen beszédének legjobban várt részére, az energiaválságra válaszul benyújtott intézkedéscsomagra is reagáltak a felek. Balázs Péter szerint veszélyes volt kiszolgáltatni Európát az orosz energiahordozóknak. Navracsics azt emelte ki, hogy a gázársapka bevezetése protekcionista lépés, amit már nem csak Magyarország ellenez. Azt is hozzátette, azért kellett levenni az uniós napirendről, mert folyamatosan növekszik a tervet ellenző tagállamok tábora. Ugyanakkor a bizottság ígérete szerint még vissza fog térni a javaslat, és ki fogják dolgozni a részletszabályokat úgy, hogy a legtöbb országnak elfogadható legyen – állapította meg a miniszter. 

Az orosz energiafüggőség elkerülése elleni törvényről is beszéltek, mely megerősítené az európai ásványkincsek itt tartását. Balázs szerint Kína jelenleg a lítiumeladás monopóliuma – 90 százalékban ott bányásszák –, ezért jó lenne közelebbi partnereket találni, valamint Európában feldolgozni a nyersanyagokat. Navracsics ezen a területen szkeptikus, szerinte lítium-lelőhelyet nem lehet találni európai összefogással, kiforratlannak találja az elképzelést.

Ukrajnáról és az orosz gázról is beszéltek

Navracsics szerint a zöld és szociális piacgazdaságra való áttérés a háború kimenetelétől függ. A legnagyobb kockázatot abban látja, hogy az energiaválság miatt „szétszakadhat” az Európai Unió, ha nem tud egységes modellt felmutatni. Azt is hozzáteszi, gyakran zajlik vita az európai képviselőkkel, mert mindenki a saját országa energetikai adottságaiból indul ki, azt erőlteti Magyarországra.

– állítja a magyar miniszter. Bár az EU zöld és digitális prioritásaival, jövőképével teljes mértékben egyetért, szerinte törésvonal lehet idővel a tagállamonként változó energiastratégia.  

Ukrajna helyzetével kapcsolatban Navracsics elmondta, szerinte „egyhamar nem lesz képes” a közös belső piachoz csatlakozni. Balázs szerint türelmes lépések kellenek, mert Ukrajna még nagyon messze van attól, hogy csatlakozhasson a belső piachoz. Nagy előrelépést jelenthet, ha az EU részt vesz az ország újjáépítésében, és egy szilárd intézményrendszerrel rendelkező piacgazdaság jön létre, melynél az ukrán vámok felfüggesztése az első lépés.