Laborc Sándor és Glemba Zoltán telefonszámai is szerepelnek abban a világszerte 50 ezer, Magyarországról több mint 300 számot tartalmazó kiszivárgott adatbázisban, amely az izraeli NSO által gyártott eszközzel célpontnak kiválasztott számokat tartalmazza - írja a Direkt36 oknyomozó lap a Telexen megjelent cikkében.

Mindketten 2019 nyarán kerültek a célkeresztbe, amikor állításuk szerint már egy évtizede nyugállományban, a szakmájuktól visszavonultan éltek. A két egykori titkosszolga a Direkt36-nak azt mondta, szerintük azért válhattak célponttá, mert a jelenleg hatalmon lévő politikai erők azt feltételezik, hogy számukra káros információk vannak a birtokukban.

Kapcsolódó

A 2010-es kormányváltás után Laborcot tucatnyi ügyben feljelentették, kilenc büntetőügyben vádat is emeltek ellene, amiből nyolc esetben bűncselekmény hiányában felmentették, egy esetben pénzbüntetést kapott. Glemba egy büntetőeljárásban lett gyanúsított, és őt is felmentették. 

"Nem vagyok meglepve. 2010 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan ellenőrizték a tevékenységemet. ... Nem tartok kapcsolatot külföldiekkel, nincs eltitkolt vagyonom, mindent tudnak rólam, még azt is, milyen műtrágyával gondozom a rózsáimat” – tette hozzá a nyugdíjba vonult titkosszolga, aki szerint neki se a DK-hoz, se a politikához nincs semmi köze.

Nem lepődött meg a célponttá válásáról szóló hírén Glemba Zoltán sem, aki a Direkt36-nak azt mondta: úgy véli, a Laborchoz fűződő egykori munkakapcsolata miatt válhatott érdekessé.

A célpontok telefonszámait tartalmazó adatbázisban való szereplés még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a telefonszámhoz tartozó készüléket sikeresen fel is törték a kémszoftverrel - hívja fel a figyelmet a Direkt36. Laborc és Glemba a készülékük átvizsgálásának lehetőségével azonban most, adatbiztonsági okokra hivatkozva, nem kívánt élni.

A Pegasus-ügyről Pintér Sándor belügyminiszter a múlt héten az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága zárt ülésén azt mondta, hogy az érintett szolgálatok minden esetben törvényesen jártak el, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat – a miniszter beszámolójáról Kósa Lajos fideszes képviselő számolt be a sajtónak. Kósa azt is mondta, hogy a szoftvert a Belügyminisztérium vásárolta. Később Vadai Ágnes, a bizottság DK-s tagja azonban azt nyilatkozta az ATV-ben: az ülésen nem hangzott el az, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a Pegasust, de hogy ki írta alá a szerződést, nem tudhatták meg.