Magyarországon már több mint 2,5 millió ember szenved felső légúti allergiában, egyes becslések szerint tíz-húsz év múlva már minden második ember allergiás lesz. Az egyik leggyakoribb allergiás náthát a parlagfű-pollenkoncentrációja okozza. A gyomnövény allergénjei olyan reakciókat okozhatnak, mint az orrfolyás vagy orrdugulás, tüsszögés, könnyezés, orr-, szem-, szájpadlás-, fülviszketés, kipirulás, légszomj, köhögés és a mellkasi feszülés, mondta Madarasi Anna a Budai Egészségközpont allergológus, pulmonológus szakorvosa. 

Költséges betegség az allergia

Körülbelül 35-40 ezer forintot tesz ki egy pollenallergiás számára a szezonális gyógyszerköltség. Ez az, ami a saját zsebét terhel a betegeknek, de az allergia ezeken túl a nemzetgazdaságot is érinti, hiszen súlyosabb esetben az allergiás ember betegállományba kerül, ami egy esetleges kórházi kezelés költségével együtt a társadalombiztosítást terheli, mondta a hódmezővásárhelyi tévében Makra László, az Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának emeritus professzora, a Nemzetközi Parlagfű Társaság elnöke.

Nemcsak egészségügyi költségek merülnek fel, hiszen a mezőgazdaságban, a turizmusban is jelentős károkkal kell számolni.

Magyarországon az allergén pollenek, elsősorban a parlagfű pollenje által okozott károk összege évente elérheti a 400-500 milliárd forintot is, ami a tavalyi évi GDP 0,4 százaléka, vagyis óriási összeg, tehát nem mehetünk el a probléma mellett

 – emelte ki a Nemzetközi Parlagfű Társaság elnöke.

A maximális bírságok összege még mindig nem változott

Az idei évben eddig 12 millió  448 ezer forint  növényvédelmi bírságot szabott ki összesen a hatóság, tavaly ugyanebben az időszakban 11 millió 435 ezer forintra büntették a hanyag földtulajdonosokat, válaszolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Economx megkeresésére. Idén eddig a legmagasabb bírság kétmillió forint volt a legalacsonyabb pedig 15 ezer forint – írták.

Kapcsolódó

Csúcsbírságok az elmúlt években

  • 2021-ben 1 000 000 forint;
  • 2022-ben 1 500 000 forint;
  • 2023-ban 3 750 000 forint;
  • 2024-ben (szeptember közepéig) 2 000 000 forint;

2024-ben, vagyis szeptember 19-ig 545 határozatot érintően 371 darab bírsághatározatot hoztak a vármegyei kormányhivatalok. Külterületen 2023-ban a teljes évben 2685 határozatot érintően 1845 darab bírsághatározat született. Egyébként a bejelentések többsége a Nébih Parlagfű Bejelentő Rendszerén (PBR) keresztül történt 2024-ben is, összesen 2531 darab parlagfűvel borított terület koordinátáit kapta meg a hatóság.

Egy 2008-as kormányrendelet szerint az parlagfűvel benőtt területek miatt a növényvédelmi bírság összege 15 ezer forinttól ötmillió forintig terjedhet.

A bírság mértékét elsősorban a parlagfűvel fertőzött terület elhelyezkedése, hogy kül- vagy belterületen van-e, a mérete, és hogy mennyire fertőzött a gyomnövénnyel, ez határozza meg. Ha a parlagfüves részek átlaga nem haladja meg a 10 százalékot, akkor az irányadó bírságtétel a legalacsonyabb, de ha a gyommal borított terület átlaga meghaladja az 50 százalékot, akkor pedig a legmagasabb bírságra számíthat a földtulajdonos.

A bejelentések nagyjából kétharmada esik belterületre, a többi bejelentés külterületet, valamint zártkertet érint. 2024-ben PBR-en keresztül érkezett bejelentésekből 966 darab külterületet, 1565 belterületet érint, közölte a Nébih.

A hatóság a válaszaiban kitért arra is, hogy a bejelentések többsége inkább a nagyobb városok belterületeire, valamint az azokkal határos külterületekre esik. Sok bejelentés érkezett üdülőterületekről is, így többek között a Balaton környékéről.

Pest vármegyéből összesen 709 bejelentés érkezett a PBR-en keresztül, ami országos szinten kiemelkedő, írta a Nébih a válaszaiban.

Viszonylag sok PBR bejelentés érkezett még az alábbi vármegyékből:

  • Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből 223 darab;
  • Fejér vármegyéből 187 darab;
  • Győr-Moson-Sopron vármegyéből 176 darab;
  • Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből 165 darab;

Karcolás az alkaron

Az allergének kimutatására a bőrön végzett Prick-teszt a leggyakrabban végzett vizsgálat: a leggyakoribb allergéneket gyárilag elkészített oldatban, vagy ételallergia esetén a gyanúba vett ételből vett mintában teszik az alkar bőrére, azokat felszínesen megkarcoljuk, hogy az anyag bejusson a bőr legfelső rétegébe. A bőrpír jelzi, hogy melyik bejuttatott anyagra allergiás a páciens, mondta Madarasi Anna, allergológus szakorvos. Ha gyógyszerszedés vagy más ellenjavallat miatt nem végezhető el a bőrteszt, akkor IgE-alapú laboratóriumi vizsgálatokkal mutatják ki az allergéneket.

A szakma azon dolgozik, hogy a súlyos allergiás betegek számára megoldást jelentő immunterápiát az egészségbiztosító mihamarabb befogadja, mondta korábban az Economxnak Kiss Emese belgyógyász, klinikai immunológus, allergológus, reumatológus, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Klinikai Immunológiai és Allergológiai tagozatának elnöke. Az allergia már népegészségügyi és gazdasági problémát jelent világszerte és Magyarországon is. A betegség a lakosság 20-25 százalékát érinti, és a betegek száma folyamatosan emelkedik, mondta a szakember.