Sokan a szükségesnél többet fizetnek azért, hogy meleg legyen az otthonukban. Magyarországon a válaszadók nagyjából fele, Romániában 30-40 százalékuk ismerte el, hogy semmilyen lépést nem tesz azért, hogy kontrollálja energiafogyasztását - derül ki a Honeywell épületgépészeti cég 4000 európai háztartást vizsgáló felméréséből.

A visegrádi országokban és Romániában végzett kutatás rávilágít, hogy a magas fűtésszámlák többnyira az energiapazarlásnak és az elavult fűtési szokásoknak köszönhetők. Emiatt több háztartás küzd a fűtésszámla befizetésével. A megkérdezett lakástulajdonosok nagy részének kellett már kölcsönkérnie, vagy hitelt vett fel azért, hogy kiegyenlíthesse fűtésszámla-tartozását. Hasonló helyzetben van a román és lengyel lakástulajdonosok több mint negyede (26 százalék), a magyaroknál, valamivel kisebb, 25 százalékos ez az arány. Szlovákiában fele ennyien, a válaszadók mindössze 12 százaléka volt már hasonló helyzetben, a régióból Csehországban csak 9 százalékkal esett ez meg.

De hiába okoz gondot a a fűtésszámlák fizetése, még mindig alacsony azok száma, akik újszerű technológiákat vesznek igénybe. A lengyel háztartások több mint fele (53 százaléka), a csehek (49 százaléka, a szlovákok és magyarok 45 százaléka és a románok egyharmada (37 százaléka) nem használ termosztátot a hőmérséklet szabályozására. Romániában 59 százalék azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tudják külön szabályozni lakásuk helyiségeinek hőmérsékletét. Közülük 40 százalék ezt azzal érveli meg, hogy túl nehéz vagy időigényes beállítani a hőfokot. Hasonló a helyzet Csehországban, ahol 37 százalék nem tudja, 12 százalék nem is próbálja szabályozni a fűtését. Ebből az látszik, hogy a csehek valamivel tudatosabbak a fűtésszabályozásban.

A fűtéssel senki sem foglalkozik

Magyarországon a válaszadók 48 százaléka elismerte, nem tesz semmilyen lépést az energiafelhasználását. Romániában ugyanez az arány 43, Lengyelországban 34 százalék. A Cseh Köztársaság és Szlovákia ingatlantulajdonosai némileg jobban odafigyelnek a fűtésszabályozására, de így is nagyjából harmaduk (a cseheknél 31 százalék, a szlovákoknál 24 százalék) szintén nem tesz lépéseket azért, hogy otthonuk hatékonyabb energiafogyasztó legyen.

A Honeywell kutatásából pedig az derül, hogy a fűtés családon belüli feszültségeket eredményez. A lengyel válaszadók 28 százaléka, a magyarok 27, a románok 21, a csehek 20, illetve a szlovákok 18 százaléka számolt be az ideális helyiség hőmérséklettel kapcsolatos otthoni vitákról. Sőt, a szlovák, a lengyel, illetve a cseh háztartások a legfontosabb vitaalapnak rangsorolta a fűtés kérdését, megelőzve ezzel az olyan nyilvánvalóan konfliktust generáló ügyeket, mint a házimunka leosztása, a villany felkapcsolva felejtése vagy a televíziózás körüli harcok.

Segít az állam

Február vége óta elérhető az állam ingyenes lakossági hitelprogramja, a háztartások energiahatékonysági korszerűsítések támogatására. Négy milliárd forint támogatást hívhatnak le az emberek fűtéskorszerűsítésre. A támogatási részarány várhatóan 45-50 százalék a kazánok cseréjére és a kapcsolódó kémények felújítására.

Emellett egy új hitelkonstrukció vált elérhetővé, melyet lakossági energiahatékonysági felújításokra lehet majd felvenni. A Magyar Fejlesztési Bank szakemberei által kidolgozott lakossági kamattámogatott hitelprogram lehívásához legalább 10 százalék önerőt várnak el, a további 90 százaléknyi rész pedig kamatmentes hitelként állna majd a lakosság rendelkezésére. Természetes személyek családiházanként 10, társasházi lakásonként maximum 7 millió forintot igényelhetnek. A teljes hitelkeret 25 százaléka a társasházak, 75 százaléka a családiház-tulajdonosok részére áll majd rendelkezésre