A kormányzati tervek szerint a tavalyinál mintegy 7 milliárd forinttal kevesebb költségvetési támogatást kap jövőre Magyar Tudományos Akadémia (MTA), sőt a 40 milliárd forintos dotáció nagyobb részének felhasználásáról sem az akadémia, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) dönt majd.

Az MTA közzétette állásfoglalását az ITM innovációs koncepciójáról, és Palkovics László miniszter kérésére saját javaslatokat fogalmazott meg a benyújtott költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban. Az állásfoglalást és a javaslatokat az MTA június 29-én elküldte a miniszternek, majd eljuttatta az Országgyűlés költségvetési és kulturális bizottságának is - jelentette be az Akadémia.

Az MTA-nak alapvető elvi fenntartásai és a gyakorlati megvalósíthatóságot illető kétségei vannak a 2019. évi költségvetési törvényjavaslat őt érintő részeit és az MTA-törvény módosítására irányuló javaslatot illetően is. Az MTA két alternatív javaslatot dolgozott ki. Az első az MTA által preferált megoldás, a második az általa kevésbé preferált, de a testületi állásfoglalások biztosította keretek között éppen elfogadható, s a megvalósíthatóságot, az intézményi működőképességet éppen nem veszélyeztető megoldás - írták a közleményben.

Költsön a kormány az új alapból

Mindezeken túlmenően az MTA előzetesen állást foglal a miniszter által felvetett kutatási alap létesítésével kapcsolatban is. Az MTA vezetése és az egész magyar kutatóközösség számára nagyon fontos, hogy a kormányon belül erős legyen a K+F+I szféra képviselete. Az MTA meggyőződése, hogy az általa is elfogadott kormányzati célokat sokkal inkább el lehet érni a hazai kormányzati kutatási forrásokból ezután induló projektek, nagy programok, kutatási infrastruktúra támogatások, ösztöndíjrendszerek révén. Mindezek forrása az ITM-nél lesz, amit a kormány által kilátásba helyezett fokozatos GDP-arányos K+F+I forrás-emelés fokozatosan tovább fog bővíteni - írta az MTA közleményében.

Az MTA és a kutatók nélkül nem megy

Egyetért az MTA azzal is, hogy az innovációs célok fokozott együttműködéssel érhetők el, aminek az alapja a felek - állam, közszféra, magánszféra - közötti kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés. A tudománypolitikai és a nemzeti innovációs stratégia erős és hiteles MTA nélkül nem tud sem elkészülni, sem megvalósulni. A legjobb stratégia sem működik, ha nem azonosul vele, áll mellé a K+F+I szféra kritikus tömege és nagy többsége. Ebből a szempontból kiemelt fontosságú a fiatal tehetségek megnyerése. A stratégia eredményességének ők jelentik a legfontosabb feltételét, garanciáját - áll a közleményben.

Az MTA javaslatai a költségvetési átcsoportosítási tervvel kapcsolatban:

1. alternatív javaslat

Az MTA törvény módosítására 2018-ban ne kerüljön sor, a 2019. évről szóló központi költségvetési törvényjavaslatot pedig úgy módosítsák, hogy az MTA címrendben szereplő MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek, MTA Támogatott Kutatóhelyek, illetve Fejezeti kezelésű előirányzatok továbbra is az MTA címsorai között szerepeljenek a 2018. évi költségvetés valamennyi alcímével, a 2019. évre vonatkozó tárgyalások szerinti összegekkel.

Az MTA javaslata lehetőséget teremt arra, hogy 2019-ben az MTA, az ITM és a tudományos kutatásban érdekelt más szervek tárgyalásokat folytassanak az együttműködés kereteiről és formájáról, és 2020-tól olyan finanszírozási és működési konstrukció jöhessen létre, amely megfelel a tudománypolitikai stratégia célkiűzéseinek.

2. alternatív javaslat

Az MTA fejezetben lévő MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek sor, az MTA Támogatott Kutatóhelyek sor, illetve a Fejezeti kezelésű előirányzatoksorokból az Infrastruktúra fejlesztés működési kiadásra előirányzott összege, és a Központi kezelésű felújítások című sorok továbbra is az MTA fejezetben szerepeljenek.

Ez az elnökség által adott mandátumban foglalt minimális alternatíva. A fejezeti kezelésű előirányzatok közül az uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása, a Lendület Program, a Kiválósági központok támogatása, a Fiatal kutatók pályázatos támogatása, illetve a Posztdoktori pályázati támogatások esetében az MTA nyitott a további tárgyalásokra azzal, hogy az ITM tudománystratégiai céljainak megvalósítása érdekében ezen pályázatok, illetve programok pénzügyi felügyelete a minisztériumhoz kerül, míg szakmai felügyelete továbbra is az MTA-nál marad.

Az Akadémia állásfoglalását teljes terjedelmében itt olvashatja.

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.