Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter szerdán nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében két és fél százalékponttal csökkennek a vállalkozásokat érintő közterhek, amennyiben az Országgyűlés megszavazza.

Látszólag minden nagyon jó

Kapcsolódó

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint Cseresnyés Péter, munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár az ülésen hangsúlyozta: a hatéves megállapodás pozitív értékelését támasztja alá, hogy az első fél évben egyértelműen gyorsult a versenyszférában a béremelések üteme, a tavalyi 5-6 százalékos emelkedés után idén az átlagos bérdinamika meghaladta a 11 százalékot.

A bérek kedvező alakulására tekintettel már a parlament előtt van a szociális hozzájárulási adót további fél százalékponttal csökkentő javaslat, amely újabb 40 milliárd forintot hagyhat a vállalkozásoknál. A magasabb bérek emellett újabb ösztönzést adnak az aktivitás további növekedésének, a keresetek emelkedése elősegíti az országon belüli mobilitás növekedését is, a bérfelzárkózás pedig tovább segítheti a magyar munkaerő itthon tartását - tette hozzá az államtitkár.

Változtatni is kellene

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is jónak nevezte az MTI-nek a hatéves bérmegállapodással megkezdett irányt, amelyet szavaik szerint folytatni kell.

A MASZSZ elnöke arról is beszámolt, hogy a szakszervezetek a munkáltatókat terhelő járulékok csökkentését is üdvözölték. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a 2017 elején életbe lépett szociális hozzájárulási adó mérsékléséből adódó többletforrást a munkaadók nem minden esetben fordították bérfejlesztésre. Ezért a szakszervezetek azt javasolták a kormánynak, hogy olyan intézkedéseket helyezzen előtérbe, amelyek közvetlenül javítják a munkavállalók helyzetét. Példaként említette az egyszámjegyű szja bevezetését, amelyet "a kormány amúgy is megígért".

Palkovics Imre hangsúlyozta: ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön az alacsony bérprofilú gazdasági modellből, további béremelésre van szükséges. Ezt a felvetést a költségvetés kitűnő állapota is indokolja.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop elnöke, a VKF munkaadói oldalának egyik képviselője azt emelte ki, hogy a várakozásaiknak megfelel a szociális hozzájárulási adó csökkentésének 2,5 százalékpontos mértéke. Ugyanakkor szólt arról is, hogy minél előbb megoldást kell találni a kis lélekszámú településeken működő boltok helyzetére, javítani kell az egyes üzletek hatékonyságát, hiszen sok esetben az idei béremelést sem tudták kigazdálkodni.

A VKF munkaadói oldalának másik két képviselője Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is arról tájékoztatta az MTI-t, hogy pozitívan értékelik a hatéves bérmegállapodást és üdvözölték a munkaadói terhek további csökkentését.

Ugyanakkor Rolek Ferenc közölte, hogy a béremelésnél a járulékcsökkentés ellenére a vállalkozások viselték a legnagyobb terhet, míg Dávid Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a jelentősen emelkedő bérek mellett azokról is beszélni kell, akik nehezen álltak át a magasabb bérekre (vidéki kisvállalkozók, kereskedők, vendéglátósok).

Mi lesz a december 24-ével?

A december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról parázs vita alakult ki a tárgyaláson, a kezdeményezést a munkavállalói oldal támogatta a munkaadói oldal pedig ellenezte, míg a kormányzat nem foglalt állást az ügyben, a kérdés eldöntését a szociális partnerekre bízta - közölték egyhangúan a szakszervezeti vezetők az MTI-vel. Kordás László szerint a kérdést a kormánynak kell majd eldöntenie.

A munkaadói oldal egyöntetűen amellett foglalt állást, hogy nem indokolt egy évben két munkaszüneti napot is bevezetni. Úgy látják, ez nem csak társadalompolitikai, hanem gazdasági kérdés is, hiszen ez a GDP-re is hatással van.

Az EU 28 tagállamból csupán hatban munkaszüneti nap a december 24. - mondta Zs. Szőke Zoltán és Dávid Ferenc.

Kép forrása: StockSnap.io,