A stabilitási törvény alapján az adósságképlet 2015. január 1-jén lépett hatályba, vagyis azt először a 2016-os költségvetési törvényjavaslat megalkotásánál kell figyelembe venni.
A Költségvetési Tanács múlt pénteken közzétett véleményéből kiderült, hogy a tanácsnak nincs alapvető ellenvetése a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetének hitelességével vagy végrehajthatóságával kapcsolatban, ugyanakkor úgy véli, a tervezet nem felel meg az adósságképlet előírásának, ezért a képlet módosítását javasolják.
Az adósságképlet az alaptörvény és az EU vonatkozó úgynevezett egyhuszados előírásának kiindulásától eltérően nem az államadósság arányának csökkentését írja elő, hanem az államadósság növekedésének nominális mértékét szabályozza.
Az adósságképlet szerint - 2016-ban a tervezett infláció (1,6 százalék) és a gazdasági növekedési ütem (2,5 százalék) felének a különbségével számolva - az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék. A különbség összegszerűen több mint 700 milliárd forint, vagyis ennyivel kellene visszafogni a kiadásokat, illetve növelni a bevételeket. Ez pedig az államháztartásra, és ezen keresztül a gazdasági növekedésre nehezen kiszámítható következményekkel járna - írta a KT.
Kovács Árpád, a KT elnöke vasárnap az M1 aktuális csatornán teljesíthetetlenek és káros követelménynek nevezte az adósságszabály jelenlegi képlet szerinti betartását.
A tanács mindezek alapján már korábban is az adósságképlet alapos felülvizsgálatát javasolta, most pedig szükségesnek tartja annak törlését, vagy módosítását - fejtették ki véleményükben.