Meglepően sokat javult októberben a németországi cégek hangulata, ami alapján visszatérhet a remény, hogy a gazdasági teljesítmény újra felgyorsul az alig több mint egy éven belüli második recesszió után – jelentette a Welt az alapján, hogy váratlanul nagyot emelkedett ebben a hónapban a müncheni Ifo Intézet általános üzleti konjunktúraindexe.

Az októberi mutató a jövőbeni helyzet valamivel kevésbé pesszimista értékelése mellett 86,9 pontra emelkedett az előző havi, 85,8 pontos bizalmi index után, amelyben tavasz óta ez volt az első, számottevő növekedés. 

A bíztató eredményre a közgazdászok is meglepődtek: a Bloomberg által megkérdezett pénzügyi szakértők például legfeljebb csak kismértékű, 86 pontos emelést tartottak lehetségesnek. Ezért örömteli, hogy a németországi cégvezetők ismét valamivel optimistábbak az elkövetkező hat hónap tekintetében – állapítja meg a lap, amely rámutat: a cégek várakozásait mérő alindex még meredekebb emelkedést produkált: 83,1-ről 84,7 pontra nőtt egy hónap alatt, ami május óta a legmagasabb érték.

Ezzel együtt, noha az Ifo gazdasági jelzőlámpája pirosról sárgára változott, ami a stabilizáció bizonyos szintjére utal, a szakértők óva intenek a túlzott eufóriától. Maga az Ifo elnöke, Clemens Fuest is azt nyilatkozta, hogy továbbra is biztos: a német gazdaság összességében zsugorodni fog idén, de stabilizációra és enyhe növekedésre van esély az utolsó negyedévben.

A közgazdászok többsége még ennyire sem optimista, mivel az országban már több mint egy éve nem volt növekedés. A többség ezért az energiaválság, a gyenge kínai kereslet és a magasabb kamatok miatt a decemberig tartó hat hónapban a gazdasági kibocsátás csökkenésére számít.

Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza például még azt is prognosztizálta, hogy 2024 az újabb zsugorodás éve lesz a legnagyobb nyugati gazdaságban, legalábbis erős növekedésre semmiképp nincs esély, vagyis messze még az emelkedés felé mutató trendforduló. Sokkal inkább számításai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2024-ben 0,3 százalékkal mérséklődik az idei 0,5 százalék után.

Bundesbank: az emberek még mindig takarékoskodnak

A jegybank is a józan előrelátók táborát erősíti, legalábbis ami az aktuális számításaikat illeti.

A német gazdaság némileg visszaesett a harmadik negyedévben, a fő visszahúzó tényezők egyike volt a továbbra is gyenge külföldi kereslet az ipari termékek iránt – derül ki a Bundesbank, a Német Szövetségi Köztársaság központi bankjának legújabb jelentéséből.

Eszerint a magasabb finanszírozási költségek fékezték a beruházásokat, ami elsősorban az építőiparban, de az iparban is visszafogta a belföldi keresletet. Ennek csak egy részét tompította a meglévő rendelésállomány – állapították meg a jegybank közgazdászai, akik a harmadik negyedévet vizsgálva kiderítették, hogy ugyan az augusztusi ipari termelés szezonálisan kiigazítva kismértékben nőtt az előző hónaphoz képest, július és augusztus átlagában viszont jelentős visszaesés volt az előző negyedévhez mérten. 

Különösen meredeken esett vissza a gépjárműgyártás a köztes áruk kínálatának tartósan szűk keresztmetszete, és az egyre fokozódó kereslethiány miatt. Ez utóbbi negatív jelenség az ipar egészére is vonatkozott. A lakásépítések piaca is bukdácsolt, mivel a magas költségek jelentősen visszaszorítják a megrendeléseket, amit az új engedélyek számának drasztikus csökkenése is igazol.

Meredek béremelések

A Bundesbank szerint a német gazdaság hátszelét a továbbra is erős munkaerőpiac és a mérséklődő infláció közepette meredek béremelések adták – augusztusban például 35 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás júliushoz képest. Több embert vettek fel olyan ágazatokban, mint az egészségügyi és szociális szolgáltatások, a képzés és az oktatás, a közszféra, illetve az energia- és vízellátás. 

A kiskereskedelem, valamint a szállodai és éttermi szektor gyenge reálértékesítése azonban azt jelzi, hogy a háztartások a többletforrásaikat még nem a magasabb fogyasztási kiadásokra fordították, hanem takarékoskodtak.  Az ipar és a magánfogyasztás gyengesége pedig számos szolgáltatási szektorra rányomta bélyegét.

 

Medvegyev gúnyolódik a recesszión

„A német kormány szerint az ország gazdasága várhatóan 0,4 százalékkal zsugorodik. Ezzel szemben Oroszország gazdasága idén 2,8 százalékkal fog növekedni. Szép munka, Scholz!” – ezzel az üzenettel gúnyolódott a német szövetségi kormány eddigi döntésein Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a Twitteren, aki jelenleg az oroszországi Biztonsági Tanács alelnöke. Medvegyev azt próbálta hangsúlyozni, hogy saját országa stabil és jól teljesít az ukrajnai háború miatti szankciók ellenére is, amelyeket korábban Vlagyimir Putyin jelenlegi elnök is megerősített a szocsi Valdai Gazdasági Fórumon. A Kreml vezetője október elején elmondta, hogy túljutottak minden problémán, amely az Oroszország ellen kiszabott szankciók után merült fel, és a fejlődés új szakaszába léptek – idézte fel a Berliner Zeitung. Megjegyzik: Moszkva ugyanakkor egyre gyakrabban folyamodik olyan szabálytalan intézkedésekhez, mint az egyszeri adók vagy az orosz piacot elhagyó nyugati cégek „önkéntes adományai” az egyre növekvő védelmi kiadások fedezésére.

Gyorsult a visszaesés az eurózónában, mindenki a kamatokat lesi

Egy újabb, ausztriai felmérés szerint az euróövezet gazdasága meglepően felgyorsította a visszaesését az elmúlt hónapokban, különösen a feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor mutat erősen csökkenő tendenciát, miközben az irányadó kamatok meredeken emelkedtek. 

Cyrus de la Rubia, a Hamburgi Kereskedelmi Bank vezető közgazdásza szerint a „dolgok továbbra is lefelé mennek az eurózónában” a többezer vállalat körében végzett felmérésük szerint, amely alapján összességében túl sok jel utal egy újabb gyenge negyedévre 2023 végén.

– Nem lennénk meglepve, ha az év második felében enyhe technikai recessziót látnánk az euróövezetben – jegyezte meg a Kronen Zeitungnak de la Rubia, utalva rá, hogy a két egymást követő negyedévben tapasztalt zsugorodás esetén említik ezt a közgazdasági kategóriát.

Kitért rá: a zóna általános gazdasági helyzetét az irányadó kamatok nagy emelkedése is megterheli, mert az Európai Központi Bank (EKB) az inflációval akar szembenézni, ami némileg sikeres is, mivel a monetáris hatóságok már látják az első eredményeiket. A szakértők ezért azt feltételezik, hogy az EKB Tanácsa a csütörtöki athéni ülésén dönt a kamatlábak felfüggesztéséről, miután 2022 nyara óta zsinórban már tízszer emelte az irányadó kamatot. A négy százalékos betéti kamat mellett egyelőre tetőzhetnek a kamatok – jegyzi meg az osztrák lap.