A tárca közleményében hangsúlyozta, a kormány a hazai állampapír vásárlásának további ösztönzése érdekében arról döntött, hogy 2025 októberétől az 5 százaléknyi éven túli állampapír tartását meghaladóan a befektetési alapoknak eszközeik további legalább 3 százalékát rövid lejáratú állampapírban kell tartaniuk.

Az NGM leszögezi, hogy az állampapír egy olyan befektetési elem, amely elősegíti a stabilitást, ezért az intézkedés értelmében a befektetési alapok tartásai kötelezettsége 2026 áprilisától 6+4 százalékra nő, ami a kötvényalapok esetében jelentősebben, 10+5 százalékos mértékre emelkedik.

A minisztérium szerint amellett, hogy az állampapírok vásárlásának ösztönzése egy megbízható befektetési formát támogat, a kiegyensúlyozott államadósság-kezelés és a magyar lakosság számára biztonságos, diverzifikált portfóliók kialakításának szempontjából is kiemelt fontosságú.

Az NGM felidézi közleményében, hogy a befektetési alapok tavaly júliusban hatályba lépett portfólió alapú szabályozása már előírta, hogy az alapok eszközei között fixen megjelenjen az állampapír. Jelen módosítással azonban a kormány egyértelműsíti, hogy az 5 százaléknyi éven túli állampapír tartását meghaladóan a befektetési alapoknak eszközeik további legalább 3 százalékát 2025 októberétől rövid lejáratú állampapírban kell tartaniuk.

Hozzátették, hogy fogyasztóvédelmi szempontból, a befektetők biztonsága érdekében is kiemelten fontos, hogy megjelenítsék jelölésükben az alapok, hogy az adott alap forint, vagy devizás befeketést tartalmaz-e túlnyomórészt, azaz a nettó eszköztérték legalább 80 százalékát kitevő értékben. Meglátásuk szerint a lakosság információhiányát kihasználva gyakran csak a kiugró hozamok kerülnek fókuszba.

Mi állhat a döntés mögött?

Az NGM igyekszik tovább ösztönözni a hazai állampapír vásárlásokat, ezzel indokolja csütörtöki döntését a szaktárca. Az intézkedés nem új, a befektetési alapok szabályozása már eddig is előírt bizonyos mennyiségű állampapír tartást. Ez a friss kormánydöntéssel októbertől tovább szigorodik, már nem elég az alapokban kezelt vagyon 5 százalékát egy évnél hosszabb futamidejű magyar állampapírokban tartani, az eszközök 3 százalékát diszkont kincstárjegyekbe kell allokálniuk idén októbertől. Jövő áprilistól pedig ez az 5+3 szabály 6+4-re nő. A kötvényalapoknál pedig 10+5 százalékra nő a kötelező tartás.

A kötvénykereslet mesterséges növelése jól jön a költségvetésnek, hiszen az államadósság finanszírozását olcsóbbá teheti, azáltal hogy a plusz kereslet a piaci hozamok csökkenését idézi majd elő. Amelyek az elmúlt hetekben jelentősen emelkedtek, lényegében lekövetve a németországi eseményeket: ott a költségvetési lazítás jelentős hozamugrással járt.

Csütörtökön a dkj-hozamok 6,3 százalékon álltak, míg a 10 éves referenciakötvény hozama 7,21 százalék volt. Egy hónappal ezelőtt utóbbi hozama 6,6 százalék volt, míg a rövid papíroké 5,7 százalék. A magyar hozamok emelkedésében szerepet játszhatott az is, hogy a magyar inflációs pálya idén messze nem úgy alakul, ahogy azt a kormány előre jelezte és végül a piaci elemzők és a jegybank után csütörtökön az NGM is bejelentette, hogy a korábbi 3,2 százalékos infláció helyett már 4,5 százalékkal számol idénre. 

Nem egészen az történt az állampapírokkal, amire mindenki számított

Február közepéig a prémium állampapírokban tartott megtakarításoknak csak töredéke áramlott ki az OTP Bank adatai szerint. A tulajdonosok túlnyomó többsége a kamatkifizetések után is megtartotta állampapírját, vagy újra befektette az összeget. Nincs időkényszer, nem kell azonnal dönteni és mindenképpen érdemes alaposan megfontolni minden lehetőséget.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.