Az Európai Unió belügyi vezetője figyelmeztette Magyarországot, hogy az orosz és a belarusz állampolgárok vízumkorlátozásának enyhítése potenciális biztonsági fenyegetést jelent.

Valamint azt is kilátásba helyezte, hogy lépéseket tesz, amennyiben hazánk nem foglalkozik az uniós aggodalmakkal.

Kapcsolódó

Mi fán terem a Nemzeti Kártya program?

Lényegében arról van szó, hogy a már meglévő Nemzeti Kártya program kibővítése révén szinte korlátlanul és viszonylag gyenge átvilágítás után jöhetnének be oroszok és belaruszok Magyarországon keresztül a schengeni övezetbe.

Az intézkedés háttere, hogy a kormány lassan egy évtizede igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy megoldást találjon az egyre égetőbb hazai munkaerőhiányra. A legújabb próbálkozás a 2024 elejéről indult, úgynevezett Nemzeti Kártya program volt, amelyet kezdetben szerb és ukrán állampolgárok, potenciális munkavállalók bevonzására hoztak létre.

Mint a Szabad Európa írja, a Nemzeti Kártyára jogosultak lényegesen kedvezőbb feltételekkel vállalhatnak munkát Magyarországon, mint más vendégmunkások.

Például:

  • nincs maximumlétszám;
  • nincs kizárt munkakör;
  • nem kell munkaerőigényről szóló igazolást bemutatni;
  • a kártyatulajdonosok családtagjai is jöhetnek, lehetőség van családegyesítésre;
  • a hosszabbításhoz nem kell kulturális ismereti vizsgát tenni;
  • a Nemzeti Kártya két évre szól, de akárhányszor meghosszabbítható három évvel.

A Nemzeti Kártya programot azonban július elején hat új országgal is kibővítette egy kormányrendelet, így most a „kedvezményezettek köre” kiterjed:

  • Szerbiára;
  • Ukrajnára;
  • Bosznia-Hercegovinára;
  • Moldovára;
  • Észak-Macedóniára;
  • Montenegróra;
  • Belaruszra;
  • és Oroszországra.

Orosz kémeket hívna a magyar kormány az EU-ba?

A Nemzeti Kártya programmal kapcsolatban a legfőbb uniós félelmek lényegében abban állnak, hogy Oroszország és szövetségese, Belarusz ezen keresztül, ezt kihasználva juttathat kémeket az EU-ba.

Oroszország biztonsági fenyegetést jelent, nekünk pedig nem kevesebb, hanem több éberségre van szükségünk

– jelentette ki Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa csütörtök este az X-en közzétett bejegyzésében. A poszthoz azt is hozzátette, levelében kérte a magyar kormányt, hogy adjon magyarázatot. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a magyarok „könnyű hozzáférésű rendszere” valóban kockázatot jelent, Brüsszel lépni fog.

A Reuters azt is megemlíteni, hogy a magyar kormányzat augusztus 19-ig kapott határidőt, hogy válaszoljon a vízumrendszerrel kapcsolatos brüsszeli kérdésekre.

Ylva Johansson azt is közölte, hogy levonja a megfelelő következtetéseket, ha bebizonyosodik, hogy a magyar lépések sértik az uniós jogot, vagy veszélyeztetik a schengeni övezetet. Ugyanakkor azt nem részletezte, hogy milyen intézkedéseket hozhat. Egy biztos: az Európai Bizottság tehet jogi lépéseket egy tagországgal szemben.

Manfred Weber azonnal lecsapott

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke már július 30-án levelet küldött Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, és arra kérte, hogy mielőbb védjék meg a magyarok intézkedése nyomán a schengeni övezetet. Az új magyar vízumszabályozás lehetővé teszi, hogy orosz állampolgárok átvilágítás nélkül érkezzenek az Európai Unió területére, akadálytalanul mozogjanak a nagy részén, ez pedig „komoly nemzetbiztonsági aggályokat vet fel” – írta.A részletekről ITT írtunk bővebben. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ügyre reagálva kifejtette, hogy az új szabályozástól nem fog csökkenni az EU-ba bejönni kívánó oroszok és belaruszok ellenőrzési színvonala Magyarországon.

A hét elején elmondta: az orosz és a belarusz állampolgároknak továbbra is vízumra van szükségük ahhoz, hogy Magyarországra így a schengeni övezetbe jöhessenek, a magyar állam ellenőrizni fogja ezeket a beletepülő állampolgárokat.

Tájékoztatás

A cikk „Az új intézményrendszerek kihívásai és az előttünk álló változások az európai integrációban” című projektünk részeként jelent meg az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem a sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé értük.