A legkisebb vállalkozások attól félnek, hogy – ugyan a jogalkotók már kétszer adtak haladékot a szükséges felkészülésre – a nyár kellős közepén érkező határidővel tömegével húzhatják majd le a rolót azok a vendéglátósok, akik a pult előtt kígyózó sorok kiszolgálása közben nem tudják teljesíteni az azonnali bejelentési kötelezettséget a forgalomról.
Bezárástól tart a kritikus tömeg
Jelenleg mintegy 20-21 ezer vállalkozás működik a vendéglátóiparban, ebből nagyjából 18 ezer azoknak száma, amelyek egy-tíz főt foglalkoztatnak, vagyis lényegében a legsérülékenyebb körbe tartozó, kis tőkeerejű mikrovállalkozások képezik a tömeget ezen a területen.
Lendület a digitális átállásban
Az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tájékoztatása szerint a hatályos jogszabályok alapján a vendéglátó üzleteket és a turisztikai attrakciókat is regisztrálni kell a 2019-ben indult Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba, amely az ágazat legnagyobb és legátfogóbb digitális fejlesztése. Az MTÜ által felügyelt platform lehetővé teszi, hogy valós időben látható legyen az ország összes szálláshelyének, vendéglátóhelyének és turisztikai attrakciójának anonim, forgalmi statisztikai adata. Ezekből elemzések készülnek a turisztikai szakma adatvezérelt döntéshozatalának támogatására. Az NTAK hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez is, mivel a területileg illetékes önkormányzatok és a NAV is rálát a számukra releváns adatkörökre. A vendéglátósok, attrakciók kötelező adatszolgáltatása 2023. július 1-jétől indul. Ekkortól a vállalkozások már csak NTAK adatszolgáltatásra alkalmas szoftverekkel értékesíthetik a termékeiket a napi üzletmenetben. Ehhez az MTÜ az ingyenes, személyes ügyintézés nélkül igényelhető „Vendégem” szoftvert ajánlja, amely a szolgáltatóknak nagy lendületet adhat a digitális átállásban az eddigi, papíralapú statisztikai adatszolgáltatás helyett. A program az automatikus NTAK-adatküldésben könnyen kezelhető és az alapvető értékesítési funkciókat is ellátja. A szoftverek internetkapcsolat mellett számítógépen, valamint okostelefonon, vagy táblagépen is használhatók.A kritikus réteg, akiktől rengeteg jelzés érkezik az NTAK-hoz való csatlakozás nehézségeiről, jellemzően egy-kétszemélyes kisbüfék, lángossütők, halsütödék, vagy például családi vállalkozásban működtetett kisvendéglők üzemeltetői. Ezeken a helyeken még mindig az az általános, hogy az online pénztárgépek mellett nem rendelkeznek komolyabb számítógépes rendszerekkel a belső nyilvántartásaik vezetésére.
Számukra egyelőre valóban nagy gondot jelent az informatikai háttér megteremtése ahhoz, hogy július elseje után meg tudjanak felelni az NTAK felé történő statisztikai, forgalmi jelentés azonnali kötelezettségének
– mondta el a Napi.hu-nak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.
Hozzátette, ezért sokan félnek és a bizonytalanságukban inkább úgy dönthetnek, hogy bezárják a családjuk megélhetését jelentő üzletet.
A nagyoknak könnyebb
A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke rámutatott, a digitális felzárkózást – amely kétségtelenül szükséges és elkerülhetetlen a teljes nemzetgazdaságban, így ebben az iparágban is, – egyelőre teherként élik meg a vállalkozók a mostani recessziós viszonyok között.
A szektor megosztott, mert a nagyobb éttermekben más a helyzet, ahol már most is számítógépes rendszereket alkalmaznak az aktuális forgalom vagy az árukészlet felmérésére.
Ráadásul a nagyobb bevételű cégek olyan, költséges szoftvereket tudnak beszerezni, amelyek összeköthetők az online pénztárgéppel, és így közvetlenül közreműködhetnek az NTAK-os adatszolgáltatásban, vagyis a kezelésük nem jelent annyi plusz feladatot a kiszolgálás közben.
Nagy túlélők lettek a vendéglátósok
A pandémia okozta megrázkódtatások után az infláció és a rezsidrágulás miatti sokkhatásokat is túlélve talpon maradt a hazai vendéglátóhelyek többsége. Az éttermek, büfék akut problémája változatlanul a munkaerőhiány, amelyet idén enyhít az építőipar mélyrepülése. Bővebben>>>Többségben vannak a túlélésért küzdők
Azonban azok a mikro -és kisvállalkozások vannak sokkal többen, amelyek éppen csak túlélték a koronavírus-járvány, az energiaárrobbanás, az infláció okozta sokkhatásokat, jelenleg próbálnak talpon maradni a visszaesett fogyasztásban.
A legtöbbüknél nincs tartalék az újabb, kényszerű beruházásra, még egy pár tízezer forintos tabletre sem, amely a digitális jelentésekhez szükséges lehet.
Sok ilyen üzletben, büfében az online kasszák mellett el sem fér egy újabb számítógépes eszköz, amelyről külön működhet az az adatszolgáltató szoftver, amelyet az Magyar Turisztikai Ügynökség térítésmentesen elérhetővé tett a kisebb vállalkozások számára.
Vagyis, legalább arra szükség lenne, hogy a Vendégem elnevezésű, ingyenes programot tovább fejlesszék, hogy az is összekapcsolódjon az online pénztárgéppel és a büfésnek ne kelljen két hamburger vagy lángos sütése közben egyszerre több gépet nyomogatnia
– hívta fel Kovács László a figyelmet.
Nem várható több haladék
A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke kitért rá: nem valószínű, hogy újabb haladékot adnak a jogalkotók az adatszolgáltatási rendszer élesítésében, mert már kétszer jelöltek ki új dátumot, legutóbb idén januárban tolták el az indulást a július elsejei dátumra.
A vendéglátóipar kész együttműködni a kormányzattal az ágazat teljeskörű digitalizációjában, ugyanakkor azt kérjük, hogy a legkisebb vállalkozások tekintetében tegyenek még engedményeket az infláció okozta nyomás közepette, legyenek tekintettel a speciális körülményeikre
– emelte ki.
Mint sorolta, leginkább azt szeretnék elérni, hogy a már most is zajló tesztidőszakot egy olyan, úgynevezett tanulási időszak kövesse, amelynek részeként több finomhangolást el lehet végezni az élesített rendszeren.
„Kérjük a döntéshozóktól, az NTAK tulajdonosától és a hatóságoktól, hogy júliustól legyen egy olyan hat hónapos türelmi időszak, amikor ugyan már érvényes az adatszolgáltatási kötelezettség, de még nem kapnak büntetést a hibásan vagy hiányosan teljesítő vállalkozások. Főként, hogy többen – kényszerből vagy hanyagságból – az utolsó pillanatokra hagyják a felkészülést, így a megrendelt számítógépek vagy programok sem érkeznek meg időben”.
„Emellett többen jelzik azt is, hogy nehézkes a regisztráció vagy nem értik a telepítéssel, működtetéssel kapcsolatos teendőket, nem elég világosak az ismeretlen, új kötelezettséggel járó részletek. Ezért kérjük, hogy egy, az eddiginél részletesebb, hatékonyabb tájékoztató kampány kísérje a bevezetést és az első hónapokat a vendéglátásban, ahol a szálláshelyekkel ellentétben nem szakaszosan, hanem az egész területet érintően egyszerre kell átállni az új rendszerre”
– jelentette ki Kovács László, hozzáfűzve, hogy kezdeményezték az ezzel kapcsolatos szakmai egyeztetéseket.
(Szerző: Thurzó Katalin)