Az ENSZ legutóbbi számításai szerint a Föld népessége 1987 óta 3 milliárd fővel emelkedett és 2022-ben elérte a 8 milliárdot. 2058-ra 10 milliárdan is lehetünk, az előrejelzés legtávolabbi évében, 2100-ban előreláthatólag 10,3 milliárdan élnek majd a bolygón. Ugyanakkor Magyarország tekintetében további népességszámcsökkenést prognosztizálnak, egyes térségekben akár harmadával is mérséklődhet a lakosság száma 2070-ig – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése a népesedési világnapra készített elemzésében.

A világ népességnövekedésének üteme az ‘60-as években volt a legjelentősebb, akkor több mint 2 százalékkal nőtt a népességszám évente. 2020 óta ez az érték az 1 százalékot sem éri el, napjainkban 0,9 százalékkal nő a lakosság száma. A világszervezet becslése szerint ez az ütem a jövőben fokozatosan lassulni fog, 2087-től pedig a növekedés valószínűsíthetően csökkenésbe fordul át, amelynek éves mértéke a század végéig legfeljebb 0,1 százalék lesz. 

Magyarország népességének vármegyék szerinti megoszlásában 2024 és 2070 között nagyobb mértékű átrendeződés nem valószínűsíthető – írja statisztikai hivatal.

Kapcsolódó

Úgy fogalmaznak, hogy az elhelyezkedésében, a fejlettségében különböző, de lakosságszámát tekintve egymásra hasonlító vármegyék sorrendje felcserélődhet, ilyen például Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron vagy Békés és Komárom-Esztergom vármegye. 

Harmadával kevesebb magyar

A leginkább, 30 százalékkal Vas, Veszprém, Baranya, Tolna, Somogy, Békés és Zala vármegyében csökkenhet a lakosság száma 2070-ig. Szintén hasonló mértékben akár 25–30 százalék közötti visszaesés lehet Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Nógrád vármegyében is. 

Budapesten lesz a legkisebb, 7,3 százalék körüli népességfogyás. Arra is kitértek, hogy a lakosságszám csökkenésének mértéke egyedül a fővárosban lesz 10 százaléknál alacsonyabb

– írják a jelentésben.

Az idei évben a legalább 65 évesek népességen belüli részaránya négy vármegyében - Tolna, Somogy, Békés és Zala - meghaladja a 23 százalékot. A többi vármegye fiatalabb korösszetételű.

A gyermekkorúak aránya négy vármegyében - Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest - 15 százalék feletti. Az idősek és a fiatalok vármegyén belüli arányát hosszú távon jelentős mértékben befolyásolja a várható élettartam, a termékenység és a vándorlás egyenlegének alakulása. 

2070-ig várhatóan valamennyi vármegyében emelkedni fog az idősek aránya: 

  • Somogy (29 százalék);
  • Veszprém (29 százalék);
  • Vas (30 százalék); 
  • Budapesten (31 százalék); 
  • és Zalában (32 százalék) lesz az arányuk. 

A gyermekkorúak legmagasabb aránya a becslések szerint Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 16–18 százalék körül alakulhat majd 2070-re.

Az unióban is csökkenés várható

2023. január 1-jén 448,8 millióan éltek Európában. A korábbi évtizedekben alapvetően a növekedés volt meghatározó: 1960 óta 94,2 millió fővel, közel 27 százalékkal nőtt a lakosság száma. 

Az  Eurostat legfrissebb prognózisa szerint az unió népessége a következő évtizedekben, hosszú távon csökkenni fog: 2100-ig 419,5 millió főre mérséklődik. A reprodukcióhoz szükséges szintnél alacsonyabb termékenység és az egyre magasabb születéskor várható élettartam hosszú távú következménye az unióban a természetes fogyás és a népesség öregedése.

Mindez jelentős demográfiai és gazdasági kihívások elé állíthatja majd az unió tagországait.

Napjainkban a legjelentősebb népességrobbanás Afrikában zajlik, ahol 1950–2024 között 6,6-szeresére nőtt a népességszám. A második helyen Latin-Amerika  és a Karib-szigetek áll, ahol 4-szeres volt a növekedés az említett időszakban. Ausztrália és Óceánia, valamint  Ázsia népessége 3,5-szeresére emelkedett több mint 70 év alatt. A legkisebb növekedés Észak-Amerikát és Európát jellemezte 1950 és 2024 között: 2,4-szeresére és 1,3-szeresére nőtt a népességük.