A megkérdezettek többsége a kormány intézkedéseinek haszonélvezőjeként tekint magára - erre következtetett a Nézőpont Intézet saját felméréséből. A kutatás 2022. december 5. és december 7. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. 

Arra a kérdésre, hogy a „tavalyi évhez képest az előző hónapban hogyan alakultak a rezsiköltségei” decemberben a magyar választóknak a 33 százaléka azt jelezte, hogy nem történt változás (illetve 2 százalékuknál egyenesen csökkent a kiadási tétel összege), további 39 százaléknak pedig csak „kis mértékben nőtt”. A magyar választók ötöde (22 százalék) számolt be jelentős növekedésről. A megkérdezettek 6 százaléka pedig nem tudott felelni a kérdésre. Ezek alapján a Nézőpont Intézet arra jutott, hogy decemberben a magyarok 78 százaléka nem, vagy csak kismértékben érezte a rezsiköltségeinek emelkedését az előző évhez képest. Mindez szerintük a kormány rezsicsökkentést védő intézkedéseinek sikerét mutatja.

 

A kormány számítása szerint

„a rezsicsökkentést továbbra is biztosítja minden magyar háztartásnak az átlagfogyasztás mértékéig, és még efölött is nem a valós piaci árat, hanem a nagyon kedvezményes lakossági piaci ár fizetését. A kormány állja a családok rezsijének egy jelentős részét, ez minden magyar családnak, nyugdíjasnak havi 181 ezer forintos támogatást jelent.” - mondta Orbán Viktor novemberben, de erre a december 21-i Kormányinfón is ráerősített. 

Megnézték pártpreferencia alapján is a válaszokat: itt a Fidesz-szavazók 86 százaléka mondta azt, hogy nem, vagy csak kismértékben emelkedtek a tavalyihoz képest decemberre a rezsiköltségei, a "baloldali" szavazók 71 százaléka érezte ezt. Itt a Nézőpont megjegyzi, hogy bár a politikai szimpátia nem mellékes a válaszadásnál, de "még a baloldali választók túlnyomó többsége is saját bőrén érzi a rezsicsökkentés védelmét".

A Nézőpont magyarázatot is talált az érdekes jelenségre, azt írják: "az ellenzéki pártok 2022-ben sem tudtak a rezsiköltségekre hivatkozva új választókat megnyerni vagy a saját választóikat mozgósítani. Ez aligha fog változni jövőre". Az sem véletlen szerintük, hogy a kormány a 2023-as büdzsét a „rezsivédelem költségvetésének” nevezi, mivel 2600 milliárd forintot különített el a rezsiköltségek támogatására.

Utóbbiról egyébként épp Gulyás Gergely nyilatkozott  a napokban hozzátéve, hogy "soha nem látott összeget fordít a kormány rezsivédelemre". 

Más kutatás, durvább számok

A fentieknek némileg ellentmond egy másik mérés, amely szerint a magyar családok 60%-ának nőttek a lakásfenntartási költségei a rezsicsökkentés szabályainak módosítása óta. Egy átlagos háztartásnak 12 ezer forinttal kell többet fizetnie az energiáért, az áremelésben érintettek havi 22 ezer forintos többletkiadásról számoltak be. 

A GKI és a Masterplast december elseje és nyolcadika között készítette el a felmérését. A rezsiköltségek emelkedéséről beszámoló háztartások

  • 32 százaléka havonta 10 ezer forintnál kisebb,
  • 26 százalékuk 11 és 20 ezer közötti,
  • 11 százalékuk 21 és 30,
  • 7 százalékuk 31 és 40,
  • míg további 12  százalékuk 40 ezer forint feletti költségemelkedésről számolt be.

A megkérdezettek harmada nem tapasztalt változást az anyagiakban, nyolc százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart felelni a kérdésekre. 

Az eredmények világosan mutatják, hogy például a lakóingatlan jellege szerint is jelentős különbségek lehetnek: a családi házban élők közel kétharmada vallotta, hogy megemelkedett a rezsije, a társasházi lakásokban élőknek viszont alig a fele számolt be ugyanerről. További eltérés a település típusa alapján is kimutatható: minél kisebb a település, annál több lakosnak növekednek a költségei.

A megkérdezett családok csaknem négyötöde próbál takarékoskodni a rezsin. Még azok is spórolásra törekednek, akiknek nem okoz többletköltséget a rezsi emelkedése.