A korrupció mérésére nincs objektív szám, de a teljes közép-európai régió közvéleményét összehasonlítva azt állapíthatjuk meg, hogy bár Magyarországon is van hova fejlődni, az EU-nak jobb célpontjai is lehetnének hazánknál, ha valóban csak a korrupció üldözéséről lenne szó a jogállamisági vitában - véli Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója.

Keddi sajtótájékoztatóján "Hófehér gazdaság felé, a szürkegazdaság és a korrupcióellenes küzdelem Európában" címmel készült felmérésüket prezentálta, ami az utóbbi évek közvélekedési tendenciáit vizsgálta a történelmileg hasonló fejlődésű európai országokban.

Saját felmérésen alapulnak "a tények"

Mráz szerint a korrupció elleni küzdelem leginkább véleményeken alapul, de míg a fősodratú média hajlamos például a Transparency International módszertanát elfogadni, ami leginkább "könnyen befolyásolható szakemberek véleményére" hagyatkozik, addig ők a "tényeket" veszik alapul, amit 1000 fős válaszadói minták véleményéből nyernek.

Emellett a gazdaság objektív mutatói is szemben állnak Mréz szerint a Transparency szubjektív számaival, ezt pedig arra alapozza, hogy Magyarországon 10 év alatt mintegy 3 százalékkal nőtt az egy főre jutó GDP, és az ország adóbeszedési képessége is jelentősen megnőtt, ami pedig különösen a szürkegazdaság elleni sikeres intézkedéseknek köszönhető.

Anekdotikus adatok

Az intézet felméréséből négy kérdést emelt ki, köztük azt, ami arról érdeklődött a válaszadóktól, hogy ismernek-e a környezetükben olyan embert, aki zsebbe kapja a fizetését vagy feketén dolgozik. Ebben Bulgária teljesített a legrosszabbul, ahol csak a 48 százalék nem ismert ilyen, és Csehország a legjobban, ahol 87 százalék csak tisztán dolgozó embereket ismert, míg a magyarok közt ez a szám 65 százalék volt.

Ezen túl az érdekelte még a Nézőpontot, hogy a hivatalos szervek együttműködnek-e a szabálykövető vállalkozókkal, hogy befolyásos barátok támogatása, tehát "hátszél" nélkül is lehet-e valaki sikeres vállalkozó, és hogy mennyire van szükség a szabályok áthágására.

Ugyan a hatóságokkal való együttműködésben első helyen végeztek a magyarok a régióban, aminek kapcsán külön ki is emelte a NAV munkáját, addig a másik két kérdésben más a helyzet. Miközben a szabályszegések kérdésében a harmadik helyre került az ország Ausztria és Csehország mögött, addig a hátszél kérdésben egy meglehetősen kiegyenlített 42-40 százalékos eredmény született.

Ez utóbbinál Mráz is elismerte, hogy van mit javítani, de szerinte érdemes megjegyezni, hogy mindhárom kérdésben jelentős javulási tendenciát mértek az elmúlt három évben. Míg 2018-ban még 61 százalék érezte úgy, hogy kell néha trükközni, addig ugyanez a szám idén már 38-ra zsugorodott.

Igaz, nem küzdött a kormány a korrupció ellen, de találtak pozitívumot

Az intézet saját korrupció elleni fellépés mérésére szolgáló indexet is létrehozott, melyen Magyarország és Románia egyaránt 4,2 pontot kapott a 10-ből, ezzel a negyedik helyet szerezték meg régiós összehasonlításban. Ennek a számnak szintén a közvélemény megítélése az alapja, és bár hangzatosan nem lépett föl a kormány a korrupció ellen, de a szürkegazdaságot igen hatékonyan szorította vissza, és ennek az eredményei is ide köthetőek - véli az állami szerveknek dolgozó Nézőpont Intézet.

Az eseményt Mráz a "retteghet a szürkegazdaság" kijelentéssel zárta, és tanulságként azt tette hozzá, hogy gyanúval kell tekinteni arra, aki korrupciónövekedésről beszél, de arra is, aki azt állítja, nincs semmiféle korrupció, ugyanis konzervatívként a világ természetéből fakadóan nem létezhet ilyen tökéletes állapot.