Az év végén 241,9 ezer álláskereső volt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hétfőn publikált adatai szerint, amiből 116 ezer volt a férfi és 125,9 ezer a nő.

Nem meglepő, hogy 43,8 százalékuk csak az általános iskolát végezte el, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya mindössze 5,9 százalék volt.

Kapcsolódó

A pályakezdők állástalanok száma 21 497 volt, a 25 évesnél fiatalabbaké 34 218-at, és még mindig minden negyedik munkanélküli, azaz 66 216 olyan személy volt, aki legalább egy éve képtelen magának állást találni. Mindezt másképp lefordítva azt is jelenti, hogy az átlagos álláskereső több mint egy évig, egészen pontosan 389 napig van munka nélkül.

Az sem okoz nagy meglepetést, hogy az ország térképére rápillantva jól látszik hazánk kettészakadása:

Sajnos a tendencia változása egyelőre nem sok remény van, amit jól mutat, hogy a pályakezdő álláskeresők fele az Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön él - 17 százalékuk, azaz majdnem ötödük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Rossz hír az is, hogy a most piacra kerülő álláskeresőknek 44,4 százaléka csak az általános iskolát végezte el, ami ugye a leginkább veszélyeztetett csoport.

Érdekesség, hogy a 214,9 ezer álláskereső közel fele (43,6 százalék) semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott decemberben, akik igen (136,5 ezer fő), azoknak 48,1 százaléka álláskeresési ellátást, 51,9 százaléka pedig szociális jellegű támogatást kapott.

Ennyi álláshely várja őket

Összességében 2018. decemberben 108,6 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a zárónapon, azaz az év végén 72,1 ezer maradt üres, betöltetlen - írja összefoglalójában az NFSZ.

A statisztika szerint decemberben 27,9 ezer új álláshelyet jelentettek be, a rossz hír ezzel kapcsolatban, hogy 57,7 százalékához igényeltek állami támogatást, azaz nem a versenypiac maga hozta létre azokat. Ez azt is jelenti, hogy összesen 16,1 ezer munkahelyhez kértek állami támogatást, ezek 73,2 százaléka a közfoglalkoztatáshoz köthető.

Nem sokkal szebb a kép, ha azt nézzük meg közelebbről, hogy mely állásokhoz nem igényeltek állami támogatást. Ezek ugyanis nem nagy hozzáadott értékű munkahelyek, hanem az egyszerű ipari foglalkozású, az egyéb egyszerű építőipari foglalkozású, a mechanikaigép-összeszerelő, az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású és a konyhai kisegítő foglalkozásokra vonatkoztak. És ezeket sem az ország hátrányos térségein, hanem főként Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében hozták létre a vállalkozások.