Februárban 8,3 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest a fogyasztói árak, egy hónap alatt átlagosan 1,1 százalékos volt az emelkedés – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A tényleges adat valamivel magasabb, mint a szintén rendkívül magas elemzői várakozás.
Tavaly februárhoz képest:
- Az élelmiszerek ára 11,3 százalékkal nőtt, ezen belül a margariné 25,8, a kenyéré 25,0, a száraztésztáé 22,1, a baromfihúsé 19,2, a sajté 17,9, a péksüteményeké 17,8, a liszté 17,6, a vajé 16,3, a tejtermékeké 15,5, a cukoré 3,8, a szalámié, a szárazkolbászé és a sonkáé 2,5, a sertéshúsé 1,3 százalékkal emelkedett.
- A járműüzemanyagok ára 18,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 19,2 százalékkal lett magasabb.
- A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,2, ezen belül a dohányáruk 9,9 százalékkal drágultak.
- A tartós fogyasztási cikkekért 8,3, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 16,2, a szobabútorokért 15,0, a használt személygépkocsikért 10,0, a televíziókért 8,6, az új személygépkocsikért 7,3 százalékkal kellett többet fizetni.
- A szolgáltatások díja 5,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 17,4, a járműjavítás és -karbantartás 12,2 százalékkal került többe.
Januárt és februárt összevetve:
- Az élelmiszerek 2,1, ezen belül a kenyér 7,0, a száraztészta, valamint a margarin 6,3, a párizsi és a kolbász 5,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 5,5, a gyümölcs- és zöldséglé 4,4, a kávé 4,2, a péksütemény 4,0 százalékkal lett drágább. A kormányzati élelmiszerár-maximalizálás következtében a liszt 9,7, az étolaj 9,2, a cukor 6,7, a tej 3,0, a sertéshús 0,4 százalékkal lett olcsóbb.
- A szeszes italok, dohányáruk ára 0,8, ezen belül a szeszes italoké 2,2 százalékkal növekedett.
- A tartós fogyasztási cikkek 0,9, ezen belül a szobabútorok 2,3, a konyha- és egyéb bútorok 1,5 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a járműjavítás és -karbantartás díja 2,1, a lakásjavítás és -karbantartásé 2,0 százalékkal nőtt.
Meddig tarthat ez még?
Utoljára 2007. augusztusban volt ilyen magas az infláció, ami ismét meghaladta a Portfolio elemzői konszenzust, ami valamivel mérsékeltebb, 8,1 százalékos drágulást vetített előre.
A Magyar Nemzeti Bank kedden frissített adatai 8 és 8,5 százalék közé becsülték a szerda reggel publikált adatot.
Januárban 7,9 százalékos volt a fogyasztói áremelkedés, akkor az árak egy hónap alatt átlagosan 1,4 százalékkal nőttek. Az éves maginfláció 7,4 százalékosra nőtt a decemberi 6,4 százalékosról.
Az élelmiszerek ára 10,1, ezen belül az étolajé 33,4, a liszté 31,0 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagok ára az ársapka ellenére is 22,5 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A tartós fogyasztási cikkek 7,9, a szolgáltatások 5,2 százalékkal drágultak ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 16,3, a járműjavítás és -karbantartás 10,7 százalékkal került többe.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a monetáris tanács februári kamatdöntő ülése után, még az ukrajnai háború tényleges kitörése előtt arról beszélt, hogy a februári mutató megközelítheti a 8,5 százalékot. A keddi újabb szigorítást követően az MNB kénytelen tovább folytatni a kamatemelést, és a jegybank az ukrán háború miatt kialakult látványos forintgyengülés miatt már az árfolyam miatt is aggódhat.
Megnevezés | Előző hó=100,0 | Előző év azonos hó=100,0 |
Fogyasztói árak | 101,1 | 108,3 |
Harmonizált fogyasztói árak | 101,1 | 108,4 |
Maginfláció (eredeti, szezonálisan kiigazítatlan) | 101,3 | 108,1 |
Nyugdíjas fogyasztói árak | 101,2 | 107,8 |
Forrás: KSH |