Tavaly egy átlagos magyar háztartás telekommunikációs összköltése 23401 forint volt, ami 11,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban – derült ki a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak (NMHH) az elektronikus hírközlési piacra vonatkozóan a háztartások költési és használati szokásait vizsgáló, 2024-es felméréséből.

A hatóság szerint ezzel párhuzamosan az arányok is változtak, így jelentősen nőtt (34-ről 41 százalékra) azoknak a háztartásoknak az aránya, melyek havonta 25 ezer forintnál többet költenek telekommunikációs szolgáltatásokra. Részszegmensekre lebontva

  • a mobiltelefonos költések átlaga – mobil hang és kisképernyős mobilnet-szolgáltatások költsége – az előző évhez viszonyítva 10 százalékkal emelkedett, és 2024-ben háztartásonként meghaladta a 14 ezer forintot.
  • A helyhez kötött internet költsége az elmúlt időszakhoz képest 17 százalékkal emelkedett, és megközelítette háztartásonként a 6 ezer forintot.
  • Hasonló mértékű emelkedés volt tapasztalható a fizetős televízió részpiacon is, itt a költségek 15%-kal emelkedtek, és elérték az 5500 forintot.
  • 17 százalékkal növekedtek legalacsonyabb elterjedtségű szolgáltatásként – a hangszolgáltatáshoz nem kapcsolódó mobilinternet költségei is, ami így 4200 forintra emelkedett.
  • A helyhez kötött telefonpiacon pedig 12 százalékos emelkedést azonosítottak, így az átlagos költés megközelítette a 2300 forintot.

Összegszerűen felvázolva a háztartások teljes telekommunikációs költése – online tv és streaming nélkül – a 2023-as 84 milliárd forintról 2024-re 93 milliárd forintot meghaladó összegre nőtt.

A 2023-as és 2024-es költések

A teljes mobil költés – a készüléktörlesztés és mobilvásárlás nélkül – havi szinten megközelítette az 54 milliárd forintot; ez az előző évihez képest jelentős, közel 4 milliárd forint emelkedést jelent. Ezen belül a költségek nagyobb hányadát, közel 31 milliárd forintot a hangcsomagok jelentik, a kisebb hányadát a hangcsomagokhoz kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatás díja teszi ki (23 milliárd forintot).

Az előzőekben részletezett mobilköltségeken kívül a mobilfizetés hozzávetőleg 2 milliárd forinttal, a készüléktörlesztés közel 3 milliárd forinttal egészíti ki ezt az összeget.

A fizetős televízió a 2023. évi 16,5 milliárd forintról 19,0 milliárd forintra, a helyhez kötött internet 14,0 milliárd forintról 16,7 milliárd forintra, a hangszolgáltatáshoz nem kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatás (LSI) költsége havi szinten 1,0 milliárd  forintról 1,1 milliárd forintra nőtt. A helyhez kötött telefonszolgáltatás 2023. évi 2,5 milliárd forintos költsége nem változott az idei esztendőben, a háztartások továbbra is hozzávetőleg két és fél milliárd forintot költenek a helyhez kötött telefóniára.

Az éves rendszerességgel készülő kutatás az áremelésekkel kapcsolatos percepciókra is rákérdezett. Az NMHH közlése szerint a szolgáltatók "bevallott áremelését" sokan érzékelték:

  • a mobilszolgáltatást használó háztartások 43 százaléka érzékelte az ár növekedését, aminek a mértékét 45 százalék tíz százalék alattinak, 49 százalék pedig  10-30 százalék közöttire becsülte.
  • A helyhez kötött internetet használó háztartások 51 százalékban érzékelték az áremelkedést. Ennek a mértékét 43 százalék tíz százalék alattinak, 50 százalék pedig 10-30 százalék közöttinek érzékelte.

Itt is árcsökkenést várnak Orbánék 

A hatóság nem vizsgálta  a háztartások költésének növekedésének az okait. A kiadások emelkedéséhez tevékenyen hozzájárulhatott az összes jelentős piaci szereplő által tavaly tavasszal alkalmazott inflációkövető díjkorrekció, mely önmagában 15 százalék körüli mértékben emelte meg a távközlési szolgáltatások havi díjait az összes szegmensben – írja a hwsw.hu 

A tavalyihoz hasonló díjkorrekcióra most tavasszal is sort kerítettek, illetve kerítenek a szolgáltatók, a KSH által közzétett adatok alapján ennek mértéke azonban már csak 3,5-3,7 százalék.

Azonban láthatóan ebben a szektorban is fel kíván lépni az áremelőkkel szemben a kormány. Hétfőn délután közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy legalább tíz százalékot elérő önkéntes díjcsökkentést vár a piaci szereplőktől a kabinet, melynek részleteivel kapcsolatban először szerdán ülnek tárgyalóasztalhoz a felek.

Óriási a baj: Nagy Márton 2,5 százalékra rontotta a GDP-prognózist

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a költségvetést megalapozó makrogazdasági előrejelzés ismertetése során elárulta, hogy a minisztérium szerint idén nem érjük el a tavalyi évhez képest beígért 3,4 százalékos GDP-növekedést. A kormányzati várakozások, és a költségvetésben megjelölt célok helyek idén mindössze 2,5 százalékos lesz a növekedés. A banki szektorban is hamarosan jön az árréstop. Bővebben >>>

Kapcsolódó