A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Számos ponton eltér a kormány és a nemzetközi szervezetek véleménye a magyarországi nyugdíjak kérdésében. Budapest szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer kevesebbe kerül, mint két éve, vagyis a magánnyugdíjpénztárak államosításával és a rokkant-, illetve kedvezményes és korengedményes nyugdíjak szigorításával lényegében minden korábbi gond megoldódott. Asztalosné Zupcsán Erika, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára legalábbis hasonlóról beszélt egy lapinterjúban.

Szerinte a mai trendek alapján 2030-ban kerül majd annyiba a nyugdíjak kifizetése, mint 2010-ben, ha ez nagyobb gazdasági teljesítménnyel párosul, akkor a demográfiai nehézségeket is lehet ellensúlyozni. Kevésbé optimista azonban az OECD, és egész Európa is. A szervezet a hétvégén adta ki kétévente megjelenő elemzését, e szerint egyáltalán nincs ok a "hátradőlésre". Az elemzés szerint alapesetben is meg kell szüntetni minden korhatári előtti nyugdíjba vonulást: jelenleg a nők 40 év szolgálati idő után − amibe a gyereknevelés is beletartozik − dönthetnek így. Az OECD javaslatairól részletesen itt olvashat.

Az OECD azt javasolja, hogy a nyugdíj adóköteles jövedelem legyen − ha csak az egykulcsos szja megfizetését vesszük alapul, akkor ez itthon 450 milliárd forintot jelentene, azaz végeredményben ennyivel csökkenne a nyugdíjkiadás. Az összeg magasabb, mint a kassza korábbi években jelentkező hiánya. Az adóztatás azonban azzal is járna, hogy az átlagnyugdíj 75 ezer forint alá csökkenne − most az öregségi nyugdíj 104, az egyéb járadékkal együtt 88 ezer forint. A 75 ezres átlag az átlagbér nagyjából felének felel meg.

Az EMMI államtitkára szerint egyébként a nyugdíjak éppen "elég magasak", hiszen átlagos összegük százezer forint felett van, statisztikailag ezért meg lehet élni belőle. Máshogy azonban nem igazán, ugyanis sem régiós, sem életkor szerinti bontás alapján nem felel meg a valóságnak a százezer forint. Észak-Magyarországon például 80 ezer forint az átlagnyugdíj − az öregségi 90 −, illetve bizonyos korcsoportoknál is alacsonyabb az átlagos összeg. Az átlagot a fiatal és nagyon magas járadékot kapó nyugdíjasok viszik fel.

A nyugdíjplafon folytonos emelése és idei eltörlése is abba az irányba hat, hogy a nyugdíjak között irreális különbségek alakulhatnak ki, ami komoly szociális feszültségekhez is vezet (például miért utazhat ingyen az, akinek 300 ezer forint a nyugdíja). Hosszabb távon kérdéses a finanszírozhatóság is, hiszen az egyre magasabb nyugdíjak költségét az egyre kevesebb aktívnak kell kitermelnie, a nyugdíjplafon eltörlésével pedig lényegében meg is szűnik a rendszer felső kiadási korlátja.

A 2030-as egyensúly reális ugyan lehet, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát azonban nem 17 évre mérik. Az adat akkor lenne megnyugtató, ha a kormány átalakítást tervezne, és annak hosszabb távú hatását egészítené ki a mostani, középtávra szóló intézkedés, erről azonban − mint azt a szaktárca leszögezte − nincs szó.