A világ energiaéhsége várhatóan még évekig emelkedni fog - mondta Horváth Ágnes, a Mol Csoport vezető közgazdásza konferenciánkon. Szerinte látható tendencia, hogy a fejlődő országokban jelentősen nő az energia iránti igény és ez várhatóan így marad a jövőben is.

Ezt a növekvő igényt ma még 85 százalékban fosszilis energiaforrásokkal elégítik ki. A maradék arányt a fejlettebb államokban az atomenergia, az elmaradottabbakban pedig a vízenergia jelenti. A 85 százalékos arány azonban még mindig azt hordozza magával, hogy folyamatosan nő az üvegházhatású gázok kibocsátása - hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint ma már valóban eljutottunk arra a pontra, hogy változásra van szükség.

Kapcsolódó

Ugyanakkor a fosszilisek állami támogatása a fejlett országokban is jelentős, ez kiadásokban még a megújulóknál is nagyobb összeget emészt fel - mondta a szakember. A legnagyobb támogatást Japán adja, az ázsiai ország a fukushimai katasztrófa után kényszerült rá, hogy megváltoztassa az energiamixét. Emiatt viszont jelentősen nőtt a szén-dioxid kibocsátás, hiszen nőtt a szén alapú energiatermelés aránya.

Fotó: Horváth Balázs

Fukushima után hasonló döntést hozott Németország is, ám ott, mivel a megújulók aránya ugrott meg, kevésbé lehetett volna környezetkárosító a váltás. Ez azonban nem sikerült, hiszen "a német a összenergiaigény növekedése azt hozta, hogy a továbbra is magas marad a károsanyag-kibocsátás". Ennek is köszönhető, hogy a top3 kibocsátó ország annyit szennyez, mint a legalsó 100 ország. Ugyanakkor van előrelépés Horváth szerint, hiszen az EU-ban csökken az egy főre jutó kibocsátás, ami az energiahatékonyság növelésének köszönhető. Az eredmények azonban nem mindenhol ennyire szépek, hiszen ezzel párhuzamosan az USA-ban és Kínában továbbra is nőtt a kibocsátás.

A szakember elmondta azt is, hogy a CO2-kibocsátás 14 százalékát a közlekedés adja. Éppen ezért ha át tudnánk állni elektromos autózásra, az is csak 14 százalékos csökkentést fog hozni. Ez fontos lépés lenne, ám nem elegendő, így a mezőgazdaság és egyéb tényezők szerepét is csökkenteni kell.

Az utóbbi időben fontos fejlődésen ment keresztül a világ, de azt látni, szükség van arra, hogy az elmaradottabb országokban is jóval jelentősebb legyen a megújuló energia. Erre jó példa, hogy például földrajzi okok miatt a marokkói óriási napenergiapark hatékonysága ma még jelentősen meghaladja a németét - mondott egy példát Horváth, aki megemlékezett arról, hogy Charles Fritts, a napelem feltalálója már 1885-ben arról beszélt, hogy a fotovoltaikus áramtermelés versenyre kelhet a széntüzelésű erőművekkel.

Hullámzó árakra készülhetünk

A magyarországi helyzetről Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke számolt be a konferencián. Szerinte komoly trendfordulók zajlanak, így például az, hogy a korábbi hierarchikus rendszert egy decentralizált modell váltotta fel. "A gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyik fogyasztó szereplő, a következő pillanatban lehet termelő is. A vállalatok például egyre komolyabban vizsgálják a telephelyi villamosenergia-termelés lehetőségét. Ide kapcsolódik, hogy a megújulók költsége úgy csökken, hogy ennek egyre nagyobb tere lesz a jövőben is" - mondta Felsmann.

Márpedig ahogy nő az időjárásfüggő-technológia részaránya, úgy nő a piac volatilitása. Ennek hatásait már most látni a villamosárakban, idővel egyre több rövidtávú kiszúrások, úgynevezett ártüskék lesznek - vélte a szakember szerint, aki elmondta, hogy tavaly két ilyen is volt. Először januárban, amikor a rendkívüli hideg miatt 200 euró fölé szaladtak a piaci árak, amik normál esetben 40 euró volt.

Fotó: Horváth Balázs

Magyarországon nagyon komoly ipari dinamika van, azaz a válság utáni lassulást követően intenzív keresletbővülés látható - emelte ki Felsmann, aki hozzátette, hogy a lakossági piacon ez nem látható, sőt, ott minimális csökkenés látható. Az ipari igény miatt azonban az összigény nőtt. "Ugyanakkor, ha az értéket nézzük, látható, hogy miközben az állam nincs jelen az ipari szereplőknél, jelentős árcsökkenés volt az elmúlt időszakban. Ezt hozza a piaci verseny a szabadpiacon, ahol sok a kereskedő küzd egymással" - fogalmazott a szakember, aki szerint ez egy jó jel, hiszen azt jelzi, hogy a versenypiac beváltotta a hozzáfűzött reményeket.

A szakember szerint a tavalyi év kiemelt eredménye a Paks 2-öhöz kapcsolódó uniós vizsgálatok lezárása, de legalább ennyire fontos volt, hogy az állam részesedést szerzett a villamos energia egyetemes szolgáltatás és elosztás terén. A Kát-ból Metár lett, ennek hatását nagyon érdekes kérdésnek nevezte Felsmann, ám végleges következtetéseket csak idővel lehet hozni.

A magyar helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy itthon az valósul meg, amire van támogatás. "Nem véletlenül épül ennyi napenergiás projekt, magától, piaci alapon zöldberuházásba nagyon kevesen kezdenek. Hasonló a helyzet az atomenergiában is, az csak állami alapon működik."