Kézzelfogható a bérfeszültség az óvodákban az óvodapedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók között – írta az Eduline-nak eljuttatott levelében Lőrincz Tiborné Pudics Éva, a Dajkák és óvodapedagógust segítők csoportjának vezetője.

A kormány december elején társadalmi egyeztetésre bocsátotta a  pedagógusok 2025-ös  béremelésének részleteit, amely szerint a munkáltató

  • pedagógus I. fokozat esetén legalább 21,4 százalékkal;
  • pedagógus II. fokozat esetén legalább 19 százalékkal;
  • mesterpedagógus fokozat esetén legalább 13,8 százalékkal;
  • kutatótanár esetében legalább 12 százalékkal kell megemelni januártól a pedagógusok bérét úgy, hogy az elérje a 2025-ös diplomás átlagbér legalább 80 százalékát.

Mindezek alapján a gyakornokok fizetését bruttó 640 900 forintban fixálták, a bruttó fizetési intervallumok pedig

  • pedagógus I. kategóriában 653 100 forint - 1 290 800 forint;
  • pedagógus II. kategóriában 660 400 forint - 1 375 600 forint;
  • mesterpedagógus esetén 716 900 forint - 1 654 400 forint;
  • kutatótanár esetén pedig 840 000 forint - 1 781 600 forint között alakulnak majd.

A béremelés ugyanakkor csak a pedagógusokra vonatkozik, az arra kapott uniós forrás a nevelést-oktatást közvetlenül segítőkre (NOKS) és a technikai dolgozókra nem fordítható. Kimaradnak belőle tehát többek között a könyvtárosok, titkárok, karbantartók és rendszergazdák, de a pedagógiai asszisztensek és a  dajkák is. Számukra a béremelést - mivel továbbra is közalkalmazottak - a magyar államnak kell biztosítani.

Az állam szerint ugyanakkor a nevelést-oktatást közvetlenül segítők bérei rendben vannak. A december 4-i belügyminisztériumi egyeztetést követően a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete  ezzel kapcsolatosan a blogján azt írta; a minisztériumban úgy vélik, hogy ezen a területen vannak elegen. A NOKS-os dolgozók létszáma nem csökken, mivel pedig 2025-ben is emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege, így ők sem maradnak ki a béremelésből.

A PDSZ bejegyzése és Lőrincz Tiborné szerint ugyanakkor azt mondani, hogy a NOKS-os dolgozók elegen vannak meglehetősen becsapós, egyes munkakörökben ugyanis a létszám átcsoportosítható és emiatt gyakran nem látszik, ha baj van.

A NOKS-os kollégákat csak az elhivatottság tartja a pályán, a nettó 200-280 ezer forintos fizetések biztos, hogy nem

– emelte ki Lőrincz Tiborné. 

Legalább plusz 10 százalékra lenne szükség

Mivel a pedagógusok béremeléséből a nevelést-oktatást közvetlenül segítők tehát kimaradnak, a dajkák 2025-től csak annyival kereshetnek többet, amennyivel a minimálbér és a garantált bérminimum összegét emelik januártól. Ez a minimálbér esetében plusz 9 százalékot jelent, ami által a minimálbér összege bruttó 290 800 forintra emelkedik (nettó 193 ezer), a garantált bérminimum esetén pedig 7 százalékkal nőnek a fizetések bruttó 348 820 forintra (nettó 231 ezer).

Ha pedig ők felállnak, összeomlik a rendszer

– mondta Lőrincz Tiborné.

Kivételt képeznek azok a NOKS-os dolgozók, akik rendelkeznek diplomával. Ők ugyanis a garantált bérminimum mellé plusz 7 százalékos emelést kapnak, amire a kormány 10 százalékos fedezetet biztosít, ám a fennmaradó 3 százalékról Lőrincz Tiborné szerint az óvodákat fenntartó önkormányzatok dönthetnek, az egyelőre nem világos, hogy milyen szempontok alapján.

A dajkák és óvodapedagógust segítők csoportjának vezetője szerint azonban végzettségtől függetlenül minden óvodai dajka és pedagógiai asszisztens bérét legalább 10 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy csökkenjen a bérfeszültség köztük és az óvodapedagógusok között. Jelen helyzetben ugyanis sokan megalázónak érzik, hogy 40 év munkaviszony után annyit keresnek, mint a 20 éves óvodapedagógus gyakornokok.