Úgy tűnik, hiába írt alá együttműködési megállapodást tavaly év végén a magyar kormány az EGT- és Norvég Alapot biztosító donor országokkal, a felek közötti viszony továbbra sem felhőtlen: az első körben ugyanis nem tudtak megállapodni a felek arról, mely szervezetekből álló konzorcium ossza majd szét a civileknek járó 10,89 millió eurót, azaz mintegy négymilliárd forintot - értesült a Magyar Hang.

A Magyar Hang információi szerint a második kör pályázói között megtalálható külön-külön konzorciumban az Ökotárs Alapítvány – Autonómia Alapítvány páros, továbbá a Vöröskereszt, valamint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat is. Utóbbi szervezet elnöke Kövér László házelnök, a vezetőség tagjai között pedig a legutóbbi beszámoló szerint megtalálható Kuncze Gábor volt belügyminiszter, Demszky Gábor volt főpolgármester, valamint Csányi Sándor OTP-vezér is.

Kapcsolódó

A tavaly decemberben aláírt megállapodás értelmében a kérdésről egy eseti bizottság dönt, amelybe a magyar kormány és a donor országok is küldenek tagokat. Fontos szempont, hogy konszenzussal kell határozni, vagyis elvben mindkét félnek támogatnia kell a kiválasztott konzorciumot – a lap szerint feltehetően éppen ez okozta a gondot az első fordulóban.

A második körben május 10-éig lehetett jelentkezni a feladatra. A Magyar Hang szerint a pályázatok elbírálása pedig akár 1,5-2 hónapot is igénybe vehet. A pályázatok elbírálásánál szempont lesz az is, hogy a konzorciumban lévő egyesületek milyen pályázatlebonyolítási tapasztalattal rendelkeznek.

A lapnak nyilatkozó források szerint azonban nem egyértelmű, hogy mi történik akkor, ha a második fordulóban sem sikerül megegyezni a konzorciumról. Van aki szerint ebben az esetben patthelyzet áll elő, mások inkább azt tartják valószínűnek, hogy ilyenkor a donor országok dönthetik el, ki legyen a nyertes, ám ebben az esetben is várhatóan azt kommunikálják majd, hogy egyetértéssel hozták meg a döntést, hogy ne hozzák kellemetlen helyzetbe a kormányt.

Magyarországnak összesen 75 milliárd forintnyi támogatás jár az EGT- és Norvég Alapokból (214,6 millió euró), a civileknek szánt részt leszámítva a pénz 95 százalékáról a kormány határoz. (Innovációra, oktatási és versenyképességi programokra, társadalmi felzárkóztatásra, az alapvető szabadságjogok erősítésére, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtésére lehet költeni a forrásokat.)

A lap értesülései szeirnt a magyar kormány már szervezi azokat a programokat, amelyek finanszírozásáról egyedül dönthet. A kormány és a donor országok közötti megállapodásban már meg is határozták a nagyobb programpontokra fordítható keretösszegeket.

A civil alaphoz hasonlóan itt is szükséges a társadalmi egyeztetés, ez a folyamat pedig a lap információi szerint el is kezdődött.