A magyarok 78 százaléka nyaral valamilyen formában az év során – derül ki az MKB Bank legfrissebb felméréséből. Ez jelentős növekedés a korábbi 2019-es eredményhez képest, amikor a válaszadóknak csak 64 százaléka tervezett vakációzni abban az évben.

A jelentősen megnövekedett utazási kedv mellett az elköltött összeg is kiugró emelkedést mutat: 169 ezer forintról 301 ezerre nőtt a nyaralásra szánt átlagos összeg. Mindemellett 11 százalékponttal (2019: 17 százalék, 2022: 6 százalék) csökkent azok aránya, akik 50 és 100 ezer forint közötti összeggel számolnak az utazásra, és 17 százalékponttal nőtt (2019: 38 százalék, 2022: 55 százalék) azoké, akik többet terveznek költeni 200 ezer forintnál.

Kapcsolódó

A legnépszerűbb hónap a nyaralásra továbbra is az augusztus, és a kutatásban résztvevők fele kizárólag belföldön keresi a kikapcsolódást, míg 15 százalékuk csak külföldi opciókat vesz figyelembe. 2019-hez képest 4 százalékponttal növekedett azok aránya, akik a tengerpartot választják pihenésre.

Legtöbben (43 százalék) legfeljebb ötnapos nyaralást terveznek, de az emberek több mint harmada 6-10 napos, illetve közel negyede 10 napnál tovább tartó üdüléssel számol.

Ha nyaralási kölcsön, akkor hitelkártya

Az emberek nagy többsége spórolt pénzből finanszírozza az utazásait a kutatás szerint. Nőtt a Szép-kártya-használók aránya: 2019-ben az emberek 22, 2022-ben 26 százaléka használja SZÉP kártyáját bizonyos fizetésekre a nyaralás során.

A nyaraláshoz igénybe vett finanszírozási megoldásokat vizsgálva látszik, hogy a hitelkártya a legnépszerűbb termék a kutatásban résztvevők körében. Ez részben annak köszönhető, hogy nyaralás során több olyan költség is adódhat, amely esetében jó, ha rendelkeznek hitelkártyával. Ilyen az autóbérlés, autókölcsönzőkben ugyanis jellemzően kizárólag ezt a fizetési módot fogadják el. „Egyes hitelkártya-konstrukciók előnye, hogy a költések után pénzvisszatérítést kínálnak, így havonta akár több ezer forintot is visszakaphatnak az ügyfelek a bankjuktól” – mondta Somogyi Péter, az MKB Bank lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója.

A friss felmérés szerint – feltehetően a járvány hatására – jobban preferálják az emberek a bankkártyás fizetést nyaralásaik során, mint a készpénzest. Minden költségtípus (utazás, szállás, étkezés, belépőjegyek és egyéb költségek) terén 40 százalék feletti azok aránya, akik inkább bankkártyával fizetnek. A külföldre utazók 95 százaléka válaszolta azt, hogy nem hagyja otthon a bankkártyáját, és 68 százalékuk figyel arra is, hogy dombornyomott kártyát vigyen magával.

Hasonló eredményre jutott az OTP Bank megrendelésére készített felmérés is. E szerint a hazai bankkártyabirtokosok 61 százaléka volt nyaralni belföldön az elmúlt két évben, és közülük tízből kilencen használták ezalatt bankkártyájukat Nyaraláskor sokkal gyakrabban használnák bankkártyájukat az emberek, de a hazai kereskedők és szolgáltatók még nem teljesen készek erre. Belföldi nyaralásuk során a piaci árusoknál 22, a wellness és sportszolgáltatások esetén 21, a strandokon pedig 17 százalékkal többen fizetnének bankkártyával, mint amire lehetőségük volt. Ez az eltérés az éttermek, szórakozóhelyek és szálláshelyek esetében is jelentős.

Leginkább a szállás minőségén spórolnak

A megkérdezettek 71 százaléka költött már az előre tervezettnél nagyobb összeget a nyaralás során, amit a legtöbben (74 százalék) saját tartalékokból fedeznek. A megkérdezettek 23 százaléka használ ilyen esetekben betéti kártyát, 13 százaléka hitelkártyát, 2 százaléka pedig egyéb forrásokból fedezi a túlköltéseket.
A felmérés résztvevőitől azt is megkérdezték, mi lenne az, amin legelőször spórolnának nyaralás esetén, amennyiben faragniuk kellene a költségekből. A legtöbben alacsonyabb kategóriájú szállást keresnének (47 százalék), ezután következnek azok, akik megrövidítenék nyaralásukat (38 százalék), olcsóbb utazási módot választanának (34 százalék), az ételen, italon (28 százalék) vagy a programokon, belépőkön spórolnának (25 százalék), illetve 24 százalék arra is hajlandó lenne, hogy egy kevésbé népszerű nyaralóhelyet válasszon, ha le kellene vágni az utazás költségeiből.

Leggyakrabban boltokban fizettek kártyával vagy mobileszközzel, de jellemző még az éttermi fogyasztás (72 százalék), a szálláshely kifizetése (63 százalék), valamint az útiköltségek rendezése (52 százalék) és a szórakozóhelyeken történt kártyás fizetés is (42 százalék). Ezek a számok azonban nem csak a felhasználók szándékait tükrözik, hanem a lehetőségeiket is.

A felmérés eredményei szerint a fogyasztók gyakrabban is használnák bankkártyájukat mikor pihenni indulnak, ám a kereskedők és szolgáltatók erre sok esetben nem készültek fel. Azokon a helyszíneken, ahol kevésbé jellemző bankkártyás fizetés, több válaszadó is jelezte, hogy ha tehetné, többször is vásárolna bankkártyájával. A piaci árusoknál 22, a wellness és sportszolgáltatások esetében 21, a strandokon pedig 17 százalékkal fizetnének többen kártyával, mint ahányan ezt korábbi nyaralásaik alkalmával tehették meg.

A boltokban három százalékkal többen fizetnének kártyával, mint ahány megkérdezettnek lehetősége volt rá. Az éttermek esetében ez az eltérés már 10, szálláshelyeken 16, a szórakoztatóipari egységek esetében pedig 15 százalék.

„Láthatóan egyre természetesebbé válik a kártyahasználat – hiszen gyors, kényelmes és biztonságos –, így a hétköznapok szokásait nyaraláskor is visszük magunkkal. Úgy véljük, hogy a nyári szezonban még tovább növekedhet az elektronikus fizetési megoldások iránti igény, hiszen egyre több vásárló keresi azokat a boltokat, ahol kártyával is fizethet” – mondta Hideg Noémi, az OTP Bank Kártyaelfogadás Szolgáltatás és ATM menedzsment vezetője.

Az okosóra egyelőre a jövő zenéje

A mobiltelefonos fizetés népszerűvé válása – legfőképp a fiatalok körében – meglehetősen szembetűnő: az emberek harmada rendszeresen használja a mindennapokban a mobiltelefonos fizetés lehetőségét, közülük pedig csak 18 százalék nyilatkozott úgy, hogy nyaralás során nem él ezzel a lehetőséggel. Az okosórás fizetés egyelőre kevésbé elterjedt: a válaszadók 11 százaléka alkalmazza a mindennapok során, ők nyaralásaik során is szívesen fizetnek órájukkal.

A megkérdezettek 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha nem is mindig, de szokott utas- vagy balesetbiztosítást kötni nyaralás előtt, míg 46 százalékuk mondta azt, hogy ez egyáltalán nem jellemző rá. Az is kiderült, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel kötnek biztosítást, ha érte már őket valamilyen kellemetlenség korábbi nyaralásukon. A válaszadók nagy részének (66 százalék) egyébként nem kellett szembenéznie ilyen problémával.