A nyári utazást tervező lakosság 80 százaléka takarékoskodik a nyaralásra, a legtöbben pedig folyamatosan spórolnak azért, hogy pihenni mehessenek – derül ki a CIB Bank friss felmérésből. A takarékoskodókra jellemző, hogy az élet több területén is igyekeznek visszafogni a költéseiket vagy növelni a bevételüket. A nyaralást nem tervezők kétharmada a pénzhiányt jelölte meg legfőbb okként.

A válaszadók 38 százaléka folyamatosan félretesz a nyaralásra. Igen magas (18 százalékos) ugyanakkor azoknak az aránya is ebben a csoportban, akik 3-4 hónapig takarékoskodnak előre, de ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nem tesznek félre nyaralásra.

Így oszlik meg a spórolási kedv

A fiatal (18 és 39 év közötti) korosztályra az átlagnál jellemzőbb, hogy csak rövid ideig takarékoskodik: 9 százalékuk 1-2 hónapig, 12 százalékuk pedig 3-4 hónapig spórol, ami jóval magasabb az átlagnál. A 40 év alattiak az átlagnál rövidebb ideig spórolnak: 21 százalékuk legfeljebb négy hónapig tesz félre, míg a 40-59 éves korosztály közel fele viszont egyáltalán nem tesz félre pénzt utazásra.

„A kutatás eredményeiből egyértelműen látszik, hogy a magyarok jelentős része hajlandó előre spórolni annak érdekében, hogy nyáron legalább egyszer elutazhasson” – mondta Vasas Norbert, a pénzintézet Prémium és Privát Banki Szegmens Menedzsment vezetője.

Nem csak a pihenésre költünk kevesebbet

A nyaralásra való spórolás az élet egyéb területein is jellemző: leginkább a szórakozást, az impulzusvásárlásokat és a ruházkodást igyekeznek visszafogni a cél érdekében a magyarok.

  • A leggyakoribb, hogy a mindennapi kiadásokat osztják be fegyelmezettebben (34 százalék), visszafogják az impulzusvásárlásokat (33 százalék), kevesebbet költenek ruházkodásra (33) és szórakozásra (30 százalék).
  • Extra munkát a lakosság 13 százaléka vállal a nyaralásra való pénz előteremtéséhez. A nyaralást nem tervezők 64 százalékának döntésében játszik szerepet a pénzhiány.

Jóval kevésbé jellemző, de a gyakoribb okok közé tartozik az egészségügyi állapot (14 százalék), a kedv hiánya (11 százalék), a munka és a családi kötelezettségek, otthoni feladatok (9-9 százalék). Hatvan éves kor felett megugrik az egészségügyi problémák szerepe: az idősek több mint negyede ilyen okból marad inkább otthon, náluk jóval kevésbé meghatározó a pénz kérdése.