Majdnem megfeleződött a nyelvvizsgázók száma 2016-hoz képest, amikor még több mint 84 ezren kaptak bizonyítványt a nyelvtudásukról - ez derül ki az Oktatási Hivatal (OH) friss nyelvvizsga statisztikai adataiból. Tavaly 62 ezren, idén október elejéig pedig 46 ezren kaptak bizonyítványt azok, akik valamilyen idegennyelven vizsgáztak.
Idén a három legfelkapottabb nyelv közül angolból 37 ezren, németből valamivel több mint 6900-an, spanyol nyelvből pedig összesen 482-en kaptak bizonyítványt.
Ezért vizsgáznak egyre kevesebben
A mögött, hogy a nyelvvizsgázók száma ilyen drasztikusan csökken, többek között az áll, hogy 2013-tól az állami finanszírozású felsőoktatási férőhelyek száma jelentősen csökkent - mondta a Napi.hu-nak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület és az Euroexam Vizsgaközpont elnöke. Bár később az eredeti tervekhez képest lazítottak a megszorításon, ez a nyelvvizsgázók számában csak lassan látszódott. 2015-ben és 2016-ban átmeneti növekedést hozott a diplomamentő program, ez azonban egyszeri esemény volt. A jelenlegi nyelvvizsgázók számát valójában a 2017-es évhez vagy még inkább 2018-hoz érdemes viszonyítani - véli a szakember.
Rozgonyi Zoltán szerint a bázisszámokban egy enyhe demográfiai csökkenés is megfigyelhető, egy pici növekedés pedig 2019-ben, amikor egy ideig elhitték a tanulók és szüleik, hogy valóban kötelező lesz a felsőoktatásban a felvételihez a B2 nyelvtudás, de mindezt messze felülírta az újabb és újabb kizárólag „egyszeri” nyelvvizsga-amnesztia. A szakember szerint a nyelvvizsgázók számában érzékelhető csökkenés 90 százalékban az utóbb felsorolt okokból adódik.
Sokadszor jön a nyelvvizsga-amnesztia
Éppen a napokban jelent meg a parlament honlapján egy törvényjavaslat, ami szerint ismét módosítani akarják a felsőoktatási törvényt - erről a Napi.hu is írt. A törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be. Javaslatban többek között az áll, hogy „a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga.” Jelenleg a felsőoktatási törvény ennél szigorúbb követelményeket tartalmaz: eddig csak azok a végzős hallgatók kaphatták meg a diplomájukat, akik sikeres záróvizsgát tettek és emellett megszerezték a képzéshez előírt nyelvvizsgát is.
Nincsenek könnyű helyzetben az iskolák
A nyelviskolákat a rezsiköltségek emelkedés újabb nehéz kihívás elé állította a pandémia után - mondta a nyelvtanár és kiemelte: a 20 év feletti korosztály jelentős része el is tűnt a nyelviskolákból. Ha további, kapkodó átgondolatlan lépések nem lesznek, akkor az iskolák zöme, ha nehezen is de túl fogja élni ezt az időszakot, azonban jelentős áremelésre kényszerülnek - mondta Rozgonyi Zoltán.
Rozgonyi Zoltán szerint a vizsgákat eddig biztonságos körülmények között ezeken a helyszíneken lehetett megszervezni. Itt külön engedélyekre, akkreditációra volt szükség korábban, de most sok helyen hiába fizetné meg a vizsgaszervező az összes járulékos költséget, a tankerület vagy az egyetem vezetése kategorikusan elzárkózik.
Ez a téli hónapokban ellehetetlenítheti a vizsgáztatást, és ez pont azokat érinti, akik időben terveznek, készülnek, nem az utolsó tavaszi lehetőségekre várnak
- tette hozzá a szakember.
Erre lehet megoldás a szakember szerint az online vizsgáztatás, amire a nyelviskolák és a nyelvtanárok, sőt a vizsgaközpontok is egyre felkészültebbek. A tanulók, vizsgázók azonban nem, nagyjából 10-12 százalék választja csupán ezt a lehetőséget.
Drasztikusnak tűnő áremelés
A nyelvi kurzusok árát minden bizonnyal az iskolák a téli gázszámlák drágulásához igazítják majd, véli Rozgonyi Zoltán. Az iskolák olyan mértékben alkalmazkodnak a szűkebb helyi igényekhez, hogy mind csoportméret, mind óraszám vagy tematika terén nagyon széles a választék. A szakember szerint nyelvtanárok száma 30 ezer főre tehető, egyéni órát, ami 60 perces, Budapesten 5-15 ezer forint között lehet találni, vidéken kicsit alacsonyabbak a díjak. A specializált tematikájú, egyedi igényeket kielégítő képzések 15-30 százalékkal drágábbak. Ezt is jóval meghaladják az olyan - jellemzően vezetői - képzések díjai, ahol konkrét egyedi kihívásokra, egy konferencián való részvételre, beszéd megtartására, adott tárgyalásra készítik fel az ügyfeleket, ez a műfaj viszonylag friss Magyarországon.
Sereghajtók vagyunk
Míg 2007-ben Magyarországon a 25–64 éves korú népességből csak minden negyedik ember beszélt legalább egy idegen nyelvet 2016-ra ez az arány 42 százalékra nőtt, de még mindig messze elmarad az Európai Unió 65 százalékos átlagától - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
A több nyelvet is ismerők aránya alapján is jelentős a hátrányunk: míg Magyarországon a megkérdezettek 14 százaléka állította, hogy kettő vagy több idegen nyelvet ismer, addig az unióban a lakosság harmada.
Korosztályok szerint pedig, amíg a 25–34 évesek 60 százaléka ismert 2016-ban valamilyen idegen nyelvet, addig az 55–64 évesek mindössze egynegyede.
Iskolai végzettség szerint a legfeljebb 8 évfolyamot végzettek 8,9 százaléka beszélt a magyaron kívül más nyelvet, a középfokú végzettségűeknél ez az arány már 35 százalék.
Az Európai Unió tagállamai között is jelentős eltérések vannak az idegennyelv-ismeretben. 2016-ban nyolc országban - a balti államokban, a skandináv országokban, Luxemburgban és Máltán - 90 százalék fölött volt a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya, ezzel szemben az Egyesült Királyságban csupán 35 százalék.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!