Az idei évben eddig összesen 48 350-en tettek sikeres nyelvvizsgát az Oktatási Hivatal (OH) adatai szerint. A legtöbben angol nyelvből vizsgáztak, több mint 40 ezren, közel 6500-an német nyelvből és 300-an olasz és ugyanennyien francia nyelvből kapták meg a nyelvvizsga bizonyítványt.

Tavalyi évben összesen 66 306 vizsgázó kapott bizonyítványt, 2022-ben pedig még 83 145-en vizsgáztak sikeresen. 2015-ben pedig majdnem 135 ezren szereztek nyelvvizsga bizonyítványt.

Sem a nyelvoktató szakma sem az egyetemi oktatók nem örültek, a felsőoktatási törvény módosításának, amiben enyhítették a nyelvvizsga kötelezettséget a diplomák esetében

– mondta az Economxnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. 

Az éremnek több oldala van

Úgy fogalmazott, mindenki számára egyértelmű, hogy a tanulmányok valóban sikeres elvégzéséhez éppúgy, mint azt követően, szükség van a gyakorlatban használható nyelvtudásra. Az érem másik oldala viszont a magyar oktatási rendszer teljesítőképessége. Csak az egyetemre belépők egy részére képes biztosítani a megfelelő nyelvi alapokat, amihez a későbbi tanulmányok során érdemben nem tud az egyetemek többsége hozzátenni. A realitásokkal szembenéző szabályozás végeredményben indokolt, az pedig, hogy az egyetemek maguk határozzák meg, hogy milyen mértékben honorálják a különböző “pluszokat” a felvételi során egyértelműen pozitív lépés. 

Rozgonyi Zoltán szerint mára már világosan kialakult, hogy a felvételi során az egyetemek a korábbinál is erőteljesebben súlyozzák a nyelvtudást, jobban is differenciálnak, mint a korábbi központi szabályozás és különösen nőtt a felsőfokú, C1-es nyelvtudásért kapható pontok száma.

Ugyanakkor a vizsgázók számának csökkenő tendenciája egyértelműen a diploma megszerzéssel kapcsolatos döntéseket tükrözi vissza, véli a szakember.

A pandémia után egyedi évfolyamokat érintő amnesztiadöntések, majd a diplomához kapcsolódó általános kimeneti követelmény eltörlése lényegében kivezette az egyetemista korosztály nagy részét a vizsgázók közül, magyarázta a világjárvány alatti hozott döntéseket a szakember. De azt azért hangsúlyozta, hogy a mesterképzésen tanulók jelentős része továbbra is tesz nyelvvizsgát, és a korábbinál is fontosabb lett a nyelvvizsga szerepe a felvételiző korosztály számára is.

Kapcsolódó

A szakember azt mondta, hogy a viharos változások után úgy véli, hogy évi 65 ezer körüli vizsgázószám körül stabilizálódik a piac, amit persze a következő középiskolás korosztályok demográfiai hullámzása befolyásolhat.


Kitért arra is, hogy úgy tűnik, hogy a nyelviskolák is kiheverték Covid időszakot. Főleg azok az iskolák, amelyek 2020-ban és 2021-ben tudtak alkalmazkodni. Óriási feladat volt a nyelviskolák számára a hatékony online oktatás megalapozása, ami messze nem csupán egy laptopot igényelt, hanem alapvető módszertani váltást is. Azok a nyelviskolák tudnak eredményesen, üzletileg is sikeresen működni akik több lábon állnak, és a vállalati-intézményi körben is aktív szolgáltatók.

A nyelvórák díjaival kapcsolatban elmondta, hogy míg a KATA adózási nem kivezetése korábban jelentősen meglökte mind a tanfolyamok, mind a nyelvvizsgák árát, az utóbbi években alapvetően inflációkövetők voltak az óradíjak, sőt helyenként ettől is elmaradtak. 

A csoportos nyelvtanfolyamok óra díjai óriási szórást mutatnak, a csoportméret, a tanfolyam jellege, időpontja, szintje mind erősen befolyásolja az árakat, fogalmazott Rozgonyi Zoltán. Példaként említette, hogy találni Budapesten már 1500 forintért is csoportos tanórát, de jellemzőbb a 4-8 ezer forint közötti tartomány. Megbízható, tapasztalt oktatóval egyéni órát jobbára 8-12 ezer forintos sávban találni. 

A gimnáziumokban intenzívebb a nyelvoktatás

Az alapfokú képzésekben a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumok alapfokú évfolyamaira járók körében az idegen nyelvet intenzíven - legalább öt órában - tanulók aránya lényegesen magasabb, mint a hagyományos általános iskolai képzésben tanulók körében, ezt mutatják a Közoktatás indikátorrendszerének 2023-as adatai. Az angol nyelv esetében például több mint kétszeres a különbség. Emellett a heti három-négy órában nyelvet tanulók aránya is lényegesen magasabb a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumokban. Az általános iskolások körében nőtt az angolul heti három-négy és öt vagy több órában tanulók aránya. Ezzel párhuzamosan a németül tanulók aránya kismértékben csökkent. A hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumok alapfokú évfolyamaira járók esetében hasonló átrendeződés történt: kissé többen tanultak 2022-ben angolul, és kevesebben németül. 

A középfokú képzésekben tanulók között is nagy különbségek vannak. Az érettségit nem adó szakképzésben igen alacsony az angolt legalább heti öt órában tanulók aránya: 2019-ben 5,7 százalék volt. Ezzel szemben például az angol nyelvet intenzíven - legalább öt órában-tanulók aránya a gimnáziumokban ugyanebben az évben 34,7, az érettségit adó szakképzésben pedig 12,8 százalék volt.

Emellett az érettségit nem adó szakképzésben az angol nyelvet három-négy órában tanulók aránya is különösen alacsony: 2019-ben 17,9 százalék volt, míg az érettségit adó képzésekben ugyanez az arány 55 százalék körüli értéket mutatott, derül ki a tanulmányból.

Településtípusok szerint vizsgálva elmondható, hogy az alapfokú képzésben a községi iskolák tanulóinak elenyésző aránya tanul németül vagy angolul heti öt vagy több órában. Budapesten és a megyeszékhelyeken ezzel szemben a tanulók 13-14 százaléka tanul intenzíven angolul, a németül intenzíven tanulók aránya is három százalék körüli. 

Dobogós a nyelvtanárhiány

A legnagyobb tanárhiány a készségtárgyak, a természettudományos oktatás területén és a nyelvtanároknál van a közoktatásban, mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Economxnak. 

A nagy probléma, hogy a nyelvoktatás hatékonysága is alacsony. Valamint kiemelte a szakszervezeti vezető azt is, hogy a középfokú nyelvvizsga és a középfokú nyelvi érettségi nincs szinkronban, utóbbi inkább egy alapfokú nyelvvizsgának felel meg. Ugyanakkor az is tény, hogy a nyelvi órák számában nem állunk rosszul, tette hozzá a PSZ elnöke.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke 
Kép: Index, Tövissi Bence

Hangsúlyozta a PSZ elnöke, hogy nem tett jót a diákok nyelvtudásának, hogy a koronavírus-járvány miatt felfüggesztették a Külföldi Nyelvtanulási Programot (KNyP) is, amit  Orbán Viktor miniszterelnök még 2019 februárjában jelentett be. Ez a program lehetőséget adott volna a kilencedikes és a tizenegyedikes magyar diákoknak egy kéthetes ingyenes külföldi nyelvtanulásra a nyári szünetben.