A KSH előzetes becslése a magyar gazdaság teljesítményéről azt mutatta, hogy példátlanul magas, 17,9 százalékos volt a GDP április-júniusi növekedése a múlt év második negyedévéhez képest. Az adat kapcsán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is közölte, hogy a rekordütemű gazdasági növekedésnek köszönhetően nagyot esett a GDP-arányos államadósság a második negyedévben: június végén az államháztartás uniós módszertan szerint névértéken számolt konszolidált bruttó adóssága a bruttó hazai termék (GDP) 77,6 százaléka volt, ami 3,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző negyedévben, március végén volt.

Az államadósság csökkentése azonban a magyar társadalom öregedése miatt is fontos tényező - amire a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is felhívta az elmúlt években szinte minden éves elemzésében a kormány figyelmét - ahogy tette ezt az idei Magyarországról szóló jelentésében is. Nevezetesen, hogy közép-hosszú távon az idősödő társadalom miatt nőni fognak az ehhez kapcsolódó kiadások (például egészségügyi és nyugdíjkiadások), amelyhez költségvetési mozgásteret ajánlatos képezni.

Kapcsolódó

A kiadásokat kordában kellene tartani

A nemzetközi szervezet legutóbbi prognózisa szerint a koronavírus-járvány előtti, 2019-es 65,5 százalékos államadóssági ráta idén és jövőre is a GDP 81,9 százalékán stagnálhat. Az OECD becslése szerint ha az idősödéshez kapcsolódó kiadásokat nem tartja kordában a kormány, akkor a GDP-arányos kiadások gyors növekedést fognak eredményezni. Az alapforgatókönyv szerint ezek a kiadások 2070-re várhatóan a GDP 12,4 százalékát is elérhetik a nyugdíjak és a gondozási kiadások erőteljes növekedésének hatására.

Az államadósság pedig még magasabbra emelkedhet abban az esetben, ha a hosszú távú növekedés akár csak 1 százalékponttal is elmarad a várttól amiatt, mert a strukturális reformokkal nem sikerül a termelékenységet javítani.

Amint a fellendülés önfenntartóvá válik az OECD szerint a kormány adósságcélja olyan költségvetési konszolidációs intézkedésekkel érhető el, amelyek a társadalom öregedésével kapcsolatos kiadások növekedésének visszafogása mellett 2024-ig a strukturális hiányt GDP 2,3 százalékának megfelelő mértékkel javítják, majd ezt követően 0,2 százalékos strukturális többletet követelnek meg. Az ilyen nagy költségvetési "kihívások" a kiadások növekedésének kontroll alatt tartását és a bevételek növelését követelik meg, például olyan strukturális reformok révén, mint a munkaerőpiaci részvétel kiszélesítése vagy a termelékenység növekedésének javítása - mutat rá a nemzetközi szervezet.


A nyugdíjakhoz is hozzá kell nyúlni

Azonban a nyugdíjak is a fenti probléma részét képezik, miután a magasabb nyugdíjkiadás 2060-ra az öregedéssel kapcsolatos összes kiadásnövekedésnek több mint a felét teszi majd ki. Az OECD megjegyzi, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer a közelmúltbeli korhatáremelés ellenére is viszonylag alacsony tényleges nyugdíjkorhatárt eredményez, miközben a hasonló pályafutású, de különböző időpontban nyugdíjba vonuló munkavállalók között nagy eltérések alakulnak ki a nyugellátásban, illetve nagyon magas az időskori szegénység kockázata.

Az OECD emlékeztet azokra a korábbi ajánlásaira, hogy az idősebbek munkaerőpiaci részvételének növelése, valamint a járulékok és juttatások jobb összehangolása érdekében a tényleges nyugdíjkorhatárt a várható élettartammal össze kellene hangolni, meg kellene szüntetni a kivételeket és a nyugdíjazást pedig rugalmasabbá tenni azok számára, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt. Emellett az OECD még egy állami alapnyugdíj bevezetését is javasolja (már évek óta) az időskori szegénység csökkentése érdekében, miután jelenleg Magyarországon a nyugdíjasok ötöde a szegénységi küszöb alatti nyugdíjat kap.

Eddig nem történt érdemi lépés

Az OECD ugyanakkor a legutóbbi jelentésében is azt volt kénytelen konstatálni, hogy ezen a téren semmilyen érdemi intézkedést nem hozott a magyar kormány, márpedig az elöregedéssel kapcsolatos kiadások emelkedésének megfékezéséhez a kormánynak amellett, hogy 2022-ig 65 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, azt a várható élettartamnövekedéssel is össze kellene hangolnia.

Az OECD javaslatai a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban

  • A törvényes nyugdíjkorhatár 65 évre történő folyamatos emelésének befejezése 2022-ig, ezt követően a nyugdíjkorhatár várható élettartam növekedéséhez kötése
  • Állami alapnyugdíj bevezetése, hogy minden nyugdíjas számára biztosítsanak egy minimumjövedelmet.
  • Egy egységes, 2 százalék körüli nyugdíjjárulék bevezetése
  • Rugalmas nyugdíjazás bevezetése, biztosításmatematikai szempontból semleges, éves, körülbelül 6 százalékos nyugdíjemelések és -csökkentések szimmetrikus rendszerével.
  • A harmadik pillérbe tartozó önkéntes nyugdíjpénztárakban való részvétel ösztönzése.