"A 15 százalékos nyugdíjemelés nemcsak a rendes havi nyugdíjat, hanem a 13. havit is érinti. Az áremelkedések következményeitől a magyar államnak - amennyire lehetősége van rá - kötelessége megóvni a nyugdíjasokat, és bár a nyugdíjemelés jelentős kiadás a jövő évi költségvetésben, erre van fedezet, és kell is, hogy legyen" - jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden.
2022 elején Magyarország lakosságának negyede, közel két és fél millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban. A kétmillió öregségi nyugdíjas mellett 268 ezren megváltozott munkaképeségűeknek járó ellátást, 108 ezren hozzátartozói nyugellátást, 36 ezren életkoron alapuló ellátást, 56 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak fő ellátásként - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal honlapján.
- 2022 elején a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 74,5 százaléka nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas volt,
- 6,5 százalékuk a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, a „nők 40”-ben részesült.
- Az ellátottak 10,9 százalékának megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást, ezen belül rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást folyósítottak.
- Fő ellátásként hozzátartozói nyugellátásban, azaz özvegyi és szülői nyugdíjban, valamint árvaellátásban az ellátottak 4,5 százaléka részesült.
Nagy a valószínűsége, hogy a nyugdíjasok 2022-höz hasonlóan jövőre még kevesebbet tudnak vásárolni a juttatásukból. Idén január–novemberben ugyanis a KSH által számolt nyugdíjas-infláció már 14,1 százaléknál járt, a várhatóan magas decemberi értékkel együtt pedig az éves átlag szinte biztosan meghaladja a 15 százalékot – miközben az idei három emelés nyomán összesen 14 százalékkal nőttek az öregségi nyugdíjak.
2021-ben a nyugdíjemelések és a februárban negyedhavi összegben kifizetett 13. havi nyugdíj együttesen 7 százalékkal növelték a nyugdíjakat. A januári 3 százalékos nyugdíjemelést júniusban 0,6 százalékos, novemberben 1,2 százalékos kiegészítő emelés követte, a negyedösszegű 13. havi nyugdíj további 2,1 százalékos emelkedést jelentett.
A 4,6 százalékos nyugdíjas fogyasztóiár-indexszel számolva a nyugdíjak reálértéke 2,3 százalékkal nőtt. A 2012-ben bevezetett inflációkövető nyugdíjemelés jobbára biztosította az ellátások vásárlóerejének megőrzését. 2013-ban és 2014-ben 3 százalék felett alakult a nyugdíjak értéknövekedése, a tervezettnél kisebb tényleges infláció miatt. Ugyanakkor a reálnyugdíjak reálkeresetekhez viszonyított értéke, azaz a nyugdíjak relatív pozíciója 2014 óta romlik. 2017-ben több mint 9 százalékkal, 2018–2019-ben 7 százalék feletti mértékben csökkent a nyugdíjak vásárlóereje a keresetekéhez képest. 2021-ben a nyugdíjak és a keresetek reálérték-változása közti különbség jelentősen javult.
2012-től a nyugdíjakat minden év januárjában az emelés évére a központi költségvetésről szóló törvényben tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.
2016-ban 1,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, 2017-ben januárban ugyanennyivel, novemberben pedig további 0,8 százalékkal, 2018 januárjától 3 százalékkal, amit novemberben nem követett kiegészítés, 2019. januárban 2,7 százalékkal nőttek a nyugdíjak, amelyet további 0,7 százalékkal idén novemberben emeltek, 2020 januárjában pedig 2,8 százalékkal nőttek a nyugdíjak.
2021 januárjában egységesen 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, majd a 2021. évi költségvetési törvény módosítását követően az évközi rendkívüli kiegészítő emelés után további 0,6 százalékkal, vagyis összesen 3,6 százalékkal (a 13. havi nyugdíj nélkül). Idén januártól 3 százalékkal emelkedtek ezek a juttatások.
Mínuszos év lehet 2023 is a nyugdíjasoknak
Ha a piaci inflációs várakozások megvalósulnak, akkor 2023 ismét 1-2 százalékpontos mínuszt hozhat az idősek számára. Az MNB a jövő héten adja ki friss Inflációs jelentését. Az előző, szeptemberi kiadásban 11,5–14 százalékos előrejelzés szerepelt, ezen szinte biztosan rontani fognak - írja a hvg.hu.
A minimálnyugdíj összege 2008 óta változatlan: 28 500 forint. A minimálbér akkor 69 ezer forint volt. Jelenleg a nettó minimálbér 133 ezer forint, a nettó átlagkereset pedig 335 ezer forint. A nyugdíjasok legnépesebb csoportja a 120 ezer–140 ezer forint közötti sávba tartozott januárban.
1,1 millió nyugdíjas kapott 140 ezernél kevesebb ellátást, ez az összes nyugdíjasnak közel a fele. Ebből a jövedelemből bajos kényelmesen megélni, hiszen az épphogy meghaladja a 133 ezer forintos nettó minimálbért. 161 ezer nyugdíjas érzi szükségét, hogy a nyugdíj mellett munkát vállaljon. Az átlagnyugdíj értékét 2021-ben 164 ezer forint volt, amelynek az értékét a magas nyugdíjak húzták fel. 2015-ben csak 121 ezer forint volt az átlagnyugdíj, vagyis az inflációkövető emeléseknek köszönhetően hat év alatt havi több mint 40 ezer forinttal nőtt az összeg.