"A 15 százalékos nyugdíjemelés nemcsak a rendes havi nyugdíjat, hanem a 13. havit is érinti. Az áremelkedések következményeitől a magyar államnak - amennyire lehetősége van rá - kötelessége megóvni a nyugdíjasokat, és bár a nyugdíjemelés jelentős kiadás a jövő évi költségvetésben, erre van fedezet, és kell is, hogy legyen" - jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden.
2022 elején Magyarország lakosságának negyede, közel két és fél millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban. A kétmillió öregségi nyugdíjas mellett 268 ezren megváltozott munkaképeségűeknek járó ellátást, 108 ezren hozzátartozói nyugellátást, 36 ezren életkoron alapuló ellátást, 56 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak fő ellátásként - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal honlapján.
- 2022 elején a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 74,5 százaléka nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas volt,
- 6,5 százalékuk a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, a „nők 40”-ben részesült.
- Az ellátottak 10,9 százalékának megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást, ezen belül rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást folyósítottak.
- Fő ellátásként hozzátartozói nyugellátásban, azaz özvegyi és szülői nyugdíjban, valamint árvaellátásban az ellátottak 4,5 százaléka részesült.
Nagy a valószínűsége, hogy a nyugdíjasok 2022-höz hasonlóan jövőre még kevesebbet tudnak vásárolni a juttatásukból. Idén január–novemberben ugyanis a KSH által számolt nyugdíjas-infláció már 14,1 százaléknál járt, a várhatóan magas decemberi értékkel együtt pedig az éves átlag szinte biztosan meghaladja a 15 százalékot – miközben az idei három emelés nyomán összesen 14 százalékkal nőttek az öregségi nyugdíjak.
2021-ben a nyugdíjemelések és a februárban negyedhavi összegben kifizetett 13. havi nyugdíj együttesen 7 százalékkal növelték a nyugdíjakat. A januári 3 százalékos nyugdíjemelést júniusban 0,6 százalékos, novemberben 1,2 százalékos kiegészítő emelés követte, a negyedösszegű 13. havi nyugdíj további 2,1 százalékos emelkedést jelentett.

A 4,6 százalékos nyugdíjas fogyasztóiár-indexszel számolva a nyugdíjak reálértéke 2,3 százalékkal nőtt. A 2012-ben bevezetett inflációkövető nyugdíjemelés jobbára biztosította az ellátások vásárlóerejének megőrzését. 2013-ban és 2014-ben 3 százalék felett alakult a nyugdíjak értéknövekedése, a tervezettnél kisebb tényleges infláció miatt. Ugyanakkor a reálnyugdíjak reálkeresetekhez viszonyított értéke, azaz a nyugdíjak relatív pozíciója 2014 óta romlik. 2017-ben több mint 9 százalékkal, 2018–2019-ben 7 százalék feletti mértékben csökkent a nyugdíjak vásárlóereje a keresetekéhez képest. 2021-ben a nyugdíjak és a keresetek reálérték-változása közti különbség jelentősen javult.
2012-től a nyugdíjakat minden év januárjában az emelés évére a központi költségvetésről szóló törvényben tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.
2016-ban 1,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, 2017-ben januárban ugyanennyivel, novemberben pedig további 0,8 százalékkal, 2018 januárjától 3 százalékkal, amit novemberben nem követett kiegészítés, 2019. januárban 2,7 százalékkal nőttek a nyugdíjak, amelyet további 0,7 százalékkal idén novemberben emeltek, 2020 januárjában pedig 2,8 százalékkal nőttek a nyugdíjak.
2021 januárjában egységesen 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, majd a 2021. évi költségvetési törvény módosítását követően az évközi rendkívüli kiegészítő emelés után további 0,6 százalékkal, vagyis összesen 3,6 százalékkal (a 13. havi nyugdíj nélkül). Idén januártól 3 százalékkal emelkedtek ezek a juttatások.
Mínuszos év lehet 2023 is a nyugdíjasoknak
Ha a piaci inflációs várakozások megvalósulnak, akkor 2023 ismét 1-2 százalékpontos mínuszt hozhat az idősek számára. Az MNB a jövő héten adja ki friss Inflációs jelentését. Az előző, szeptemberi kiadásban 11,5–14 százalékos előrejelzés szerepelt, ezen szinte biztosan rontani fognak - írja a hvg.hu.
A minimálnyugdíj összege 2008 óta változatlan: 28 500 forint. A minimálbér akkor 69 ezer forint volt. Jelenleg a nettó minimálbér 133 ezer forint, a nettó átlagkereset pedig 335 ezer forint. A nyugdíjasok legnépesebb csoportja a 120 ezer–140 ezer forint közötti sávba tartozott januárban.
1,1 millió nyugdíjas kapott 140 ezernél kevesebb ellátást, ez az összes nyugdíjasnak közel a fele. Ebből a jövedelemből bajos kényelmesen megélni, hiszen az épphogy meghaladja a 133 ezer forintos nettó minimálbért. 161 ezer nyugdíjas érzi szükségét, hogy a nyugdíj mellett munkát vállaljon. Az átlagnyugdíj értékét 2021-ben 164 ezer forint volt, amelynek az értékét a magas nyugdíjak húzták fel. 2015-ben csak 121 ezer forint volt az átlagnyugdíj, vagyis az inflációkövető emeléseknek köszönhetően hat év alatt havi több mint 40 ezer forinttal nőtt az összeg.
Gazdasági hírek azonnal,
egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Kitálalt a mérnök, ennyi ideig maradnak állva a panelházak

Parlament: bent a Fidesz újraírja az Alaptörvényt, kint az ellenzék blokádot von

Nem cáfolták a titkosszolgálatot: Putyinék érzékelőkkel kémlelhetik a brit tengeralattjárókat

Itt a fordulat! Európa vezető országa sem támogatja Ukrajna EU-s csatlakozását

Furfangos módszerrel ússzák meg a tranzakciós díjat

Ezermilliárd forintot érő arany van a Balatonban, mégse bolygatná a kormány

Túrázók zuhantak a mélybe a Mátrában és Visegrádnál
Folytatódik a vámpimpong Kína és az USA között

Mélyrepülésben az építőipar, nehéz helyzetben az ágazat
