Az utóbbi napokban kiderült, hogy jövőre 2,7 százalékkal növekednek a nyugdíjak, ennek eredményeként 133 ezer forint fölé emelkedik az átlagos nyugdíj.
Azt a Napi.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza, már az emelésről szóló jogszabály megjelenésekor bemutatta, hogy jókora eltérések vannak a havi összegek között: férfiak átlagnyugdíja az emeléssel együtt 144 ezer forint felett lesz, míg a nők közel 20 ezer forinttal kevesebbet kapnak.
Havonta 50 ezer forintnál kevesebb
Még ijesztőbbek az eltérések a különböző jövedelmi osztályokba (ötödök) sorolás alapján. A legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező nyugdíjas háztartásokban az egy főre jutó nettó jövedelem havi átlagban közel 47 ezer forint. A második jövedelmi ötödbe tartozók fejenként havonta 73 ezer forintból gazdálkodhatnak.
| Első jövedelmi ötöd | Második jövedelmi ötöd | Harmadik jövedelmi ötöd | Negyedik jövedelmi ötöd | Ötödik jövedelmi ötöd | |
| Egy főre jutó havi nettó jövedelem | 47 ezer forint | 73 ezer forint | 99 ezer forint | 128 ezer forint | 194 ezer forint |
| Érintettek száma (fő) | 143 ezer | 309 ezer | 456 ezer | 452 ezer | 397 ezer |
| Forrás: KSH, Buksza-számítás | |||||
A harmadik ötödben havonta 99 ezer forint, a negyedikben már 128 ezer forint, az ötödikben 194 ezer forint a havi átlag. Mindez azt jelenti, hogy legmagasabb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok több mint négyszer akkora összeget költhetnek, mint a legszegényebb társaik.
Több 100 ezren a legszegényebbek között
A legalacsonyabb ötödbe tartozó nyugdíjas háztartásokban átlagosan két ember él, a többi ötödben 1,2-1,6 ugyanez az érték.
A legszegényebb nyugdíjas háztartások száma meghaladja a 70 ezret, összesen 143 ezer emberről van szó. A második legalacsonyabb jövedelmű osztályba pedig több mint 192 ezer nyugdíjas család tartozik, ez pedig több mint 300 ezer embert jelent.
Megjegyzés
A cikkben szereplő számításhoz a KSH jövedelmi ötödökre bontott 2017-re vonatkozó háztartási statisztikáit vettük figyelembe és az abban szereplő nettó jövedelmeket 3 százalékos inflációval felszoroztuk. A nyugdíjas háztartások jövedelme nem csak a nyugdíjból, hanem több más tételből jön/jöhet össze. Beleszámítanak a nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások; a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelmek; a családdal, gyermekkel kapcsolatos ellátások; munkanélküli-ellátások; valamint az egyéb szociális ellátások is.